Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Tari Edit: Faépületek az Árpád-kor népi építészetében

haromosztatu, boronafalu, kívül-belül sárral tapasztott, meszelt falú házban beépített füstös kemence volt. A kemence tetejére agyagból tűzfogót építettek, hogy a szikra a házban kárt ne tegyen. Kémény nélkül, rozsszalmatetővel készült. A füst a homlokzat feletti háromszögű nyílásból, a kakasülő felől gomolygott ki. A küszöb alá élő csirkét ástak, hogy kár ne érje a házat. A századfordulón ehelyett tojást ástak el. A famegmunkáláshoz használt eszközök: ácsfésze (bárd), faragó (kétnyelű kés), kalapács, véső, ácskapocs, lécszeg.

146 146. LAJOS Árpád 1959. 63-67. 178