Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

A Jászkunság műveltsége és társadalma - Barna Gábor: Kunszentmárton és a Nagykunság. Kulturális alkalmazkodás és a mezővárosi kultúra

46 Barna Gábor következtében felülrétegződött, átszíneződött. A Nagykunság felbomlása, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulása után a múlt század második felétől, utolsó harmadától nagyjából hasonló, természetesen eltérő intenzitású, de lényegében hasonló polgárosulás következett be minden nagykun településen. Ennek révén e városok, nem feladva múltjuk és helyi színezetű műveltségük egészét, arra többé-kevésbé építve egy más közigazgatási egységbe, alakuló-változó gazdasági rendszerbe szervesültek, amely életüket, mindennapjaikat egy másik szinten még jobban egységesítette. Kunszentmárton ennek folyamán a Tiszazug gazdasági és kulturális köponti szerepére törekszik, s néhány évtizeden keresztül járási székhelyként annak valóban közigazgatási központja is volt. A több évszázados szoros kunsági összetartozás tudata azonban nem múlt el nyomtalanul. Jóllehet ma ritkábban tartanak Nagykun Viadalokat, sportversenyeket, de létezik a Nagykun Városok Szövetsége, amely közös rendezvények, kiadványok támogatásával, szimbolikusan mégis ezt a valamikor összetartozás-tudatot ápolja. A fentiek alapján tehát Kunszentmártont a Nagykunság néprajzi vizsgálatánál teljesen figyelmen kívül hagyni helytelen. Sajátos vonásainak, a Nagykunsággal egyező vagy éppen eltérő tulajdonságainak, érdekérvényesítésének vizsgálata nemcsak helyi vonatkozású eredményeket hozhat, hanem közelebb vihet a Nagykunság és kultúrájának, elsősorban a Nagykunságon és a Tiszántúlon belül lejátszódó kulturális folyamatoknak megértéséhez is. Irodalom Bálint Sándor 1980 A „szögediség". Egy mezőváros példája. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 7. Budapest, 161-165. Bálint Sándor-Barna Gábor 1994 Búcsújáró magyarok. Szent István Társulat, Budapest. Barna Gábor 1976 Az első kunszentmártoni vásár 1808. május 23. Múzeumi Kurír 21. szám, Debrecen, 10-12. 1978 Kunszentmártoni és tiszazugi szokások. Jubileumi Évkönyv 19531978, József Attila Gimnázium, Kunszentmárton, 62-64. 1979 Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Akadémiai, Budapest. 1989 Fejezetek a palóc néphitből. In: Bakó Ferenc szerk. Palócok IV. Eger, 595-678. 1992 A kunszentmártoniak radnai búcsújárása. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 3. Budapest, 209-244. 1994 A mai Kunszentmárton megalapításának története. A „Megszálló Levél". Várostörténeti és néprajzi tanulmányok 2. Kunszentmárton.