Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

A Jászkunság műveltsége és társadalma - Barna Gábor: Kunszentmárton és a Nagykunság. Kulturális alkalmazkodás és a mezővárosi kultúra

Kunszentmárton és a Nagykunság 43 a kibocsátó Jászapátival és Jászalsőszentgyörggyel kötötte össze a telepes közösséget. Rövid ideig még házastársakat is az ősi szülőföldről hoztak.

52 A jászapáti plébános adott és nyitott nekik anyakönyvet. A Jászságból hoztak kántortanítót Lenkes Péter licenciátus személyében, a Jászság egyházi központjából, Egerből kértek és kaptak papot.

53 Ezért került Kunszentmárton Mesterszállással együtt egészen az 1994. évi egyházmegyei határok rendezéséig az egri főegyházmegyéhez. Jóllehet, Kunszentmárton kegyura volt egyházának, mindig az egri egyházmegyéből választott plébánosokat és terjesztett fel az egri püspökhöz, érsekhez jóváhagyásra. Eger kulturális hatása az egyházmegye hovatartozás mellett később az iskolái révén is a XX. századig érvényesült. Kunszentmárton a Hármas Kerület egyik városaként rendszeresen küldött követet Jászberénybe a kerületi gyűlésbe, rendszeresen tartott kapcsolatot a Jászság és a Hármas Kerület fővárosával. Ám ez már nem jelentette a jászsági kultúra erőteljes befolyásló szerepét. Az egyházi közigazgatási, az iskolai hatás valóban a XX. század közepéig erőteljesen hatott, ám mind a házasodási kapcsolatok, mind pedig a gazdasági kapcsolatok más irányba fordultak. S amilyen mértékben Kunszentmárton beépült szűkebb és tágabb tiszántúli környezetébe, olyan mértékben távolodott el egykori jászsági műveltségétől. Ez elméletileg is megérthető folyamat, egyazon jelenségnek két oldala.

54 Ennek eredményeképpen azt mondhatjuk, hogy Kunszentmárton XIX. századi kultúrája, különösen a XIX. század végére már annyira átalakult, hogy abban jászsági elemeket alig találunk. Különösen érvényes ez - amint előbb láttuk - a gazdálkodásra, az ezzel összefüggő anyagi kultúra egészére. Szolnok Megye Néprajzi Atlaszának kérdéseinél felbukkanó kunszentmártoni sajátosságokat azonban, amelyek a szűkebb környezettől elütnek, kézenfekvőnek tűnik egy jászsági eredettel magyarázni. Reliktumszerűen ugyanis találunk ilyen jelenségeket. Jászsági vagy esetleg dél-alföldi sajátosságnak tekinthetjük a tarhonya népszerűségét a lebbenccsel szemben.

55 Vagy a kenyérsütésnél az általános használatú pár mellett megtalálható volt Kunszentmártonban a morzsolt kovász is.

56 A mindenütt meglévő halotti tor egykori étrendjében Kunszentmártonban jelen volt a kalács és a hideg étel, míg a megye más részein meleg ételt, a Tiszántúlon paprikás húst tálaltak fel.

57 A halotti tor étrendjének tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megye átmenetet képez az Alföld középső része és Észak-Magyarország (Jászság, Palócföld) között.

58 Kifejezetten dél-alföld felé mutató kulturális elem a töltött káposzta szárma neve.

59 A szellemi kultúra terén, nyilván a vallással is összefüggésben, már több, a Jászsággal rokonítható jelenséget ismerünk. Diószegi Vilmos kutatásai egyértelműen iga52 Szabó 1973. 54-55. 53 Dósa- Szabó 1933-34. 120-124. 54 Barabás 1963. 72-86. A kulturális integrálódás és differenciálódás egybefonódó folyamatáról van szó. 55 SzMNA 1.1. és 1.2. lebbencs, tarhonya 56 SzMNA II. és 1.2. kötet 62. kérdéscsoport, Gulyás 1973. 57 SzMNA 1.1. és 1.2. kötet 68. kérdéscsoport, Gulyás 1973. 58 T. Bereczki 1986. 101. 59 SzMNA 1.1. és 1.2. 60. kérdéscsoport, T. Bereczki 1986. 70. (térkép: 69.)