Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
A Jászkunság műveltsége és társadalma - Barna Gábor: Kunszentmárton és a Nagykunság. Kulturális alkalmazkodás és a mezővárosi kultúra
40 Barna Gábor zíteni. A két tömböt, az északi és a déli részt más-más hatások érték, amelyek befolyásolták a paraszti kultúrát is. Bizonyos migrációs jelenségek is nagyjából ezen az említett vonalon találkoztak, érintkeztek. Addig, amíg aratási munkára a Szolnok-Túrkeve vonaltól délre eső településekre főleg a Duna-Tisza közéről érkeztek, a Nagykunság északi részére a „Felvidékről". Az árucsere kapcsolatok Körös völgyi kelet-nyugati iránya miatt Túrkevén pl. azonos tipusú tövisboronát találunk, mint Kunszentmártonban és egyáltalán a Körös völgyében. Ezek jórészt román vándorárusok révén érkeztek mindkét településre. Olávilla néven ismerik és használták a hasítottágú favillát Kuncsorbán és Mesterszálláson, Kunszentmárton egykori pusztáin 35 , valamint Túrkevén és Kunszentmártonban. Ezeket szintén a Körös völgyében Erdély felől, Biharból érkező román vándorárusoktól, valamint Szarvas környéki tótoktól szerezték be egykor. A Kisújszállás - Karcag vonaltól északra részben felvidéki, részben pedig nyírségi vándorárusok árulták. 36 A Dél-Nagykunságban, Kunszentmártonban és a szomszédos Tiszazugban a törkölyből víz hozzáadásával készült gyenge minőségű bor neve csiger, Kunmadarason és Karcagon kanibor és lőre, 37 amely ott északi hatásra mutat, s máris két övezetbe sorolja a táj északi és déli településeit. A fonás lábbal hajtható kerekes eszközét a Tiszántúlon rokkának, a Tiszától nyugatra pedig rofkának hívják. A nem kerekes eszköznek a Tiszántúlon gyakoribb a gyalogrokka neve, míg a Tiszától nyugatra a guzsaly megnevezése. 38 Egységesen jellemzi a Nagykunság vidékét, de a délebbre eső területeket is a kantaszekér, amit kemencében főzéshez használtak. 39 Csak a Nagykunságban ismert a takarmányhordó ponyva és annak hara neve. 40 Ezt Kunszentmártonban sosem használták. A kukoricát a Nagykunságban tengerinek nevezik, Kunszentmártonban azonban a kukorica terminust használják. 41 A tornácnak a Szolnok-Kisújszállás vonaltól északra ámbitus a neve, attól délre - így Kunszentmártonban is - gádor. A2 A kendertörő eszköz sem egységes formailag a vizsgált területen. A Nagykunság északi részén a kender első törésére többségében sima élűt használtak, a déli részen pedig fogazott élűt. 43 A szellemi kultúra néhány területén is tapasztaljuk a Nagykunság vidékének egy északi és egy déli tömbre való elkülönülését. Szolnok Megye Néprajzi Atlaszának 97. kérdéscsoportja szerint a maszkos alakoskodók Kunhegyesen és Kenderesen, valamint a tőlük északra fekvő Tisza menti településeken pócurka. Ezt a terminust a megye délebbi 35 Dósa-Szabó 1933-34.91-101, 101-111. 36 SzMNA 1.1. és 1.2. kötet 13. kérdés 37 SzMNA 1.1. és 1.2. kötet 17. II.6. kérdés 38 SzMNA 1.1. és 1.2. kötet 51. kérdés 39 SzMNA 1.1. és 1.2. kötet 54. kérdés 40 SzMNA 1.1. és 1.2. kötet 47. kérdés 41 SzMNA 1.1. és 1.2. kötet 14. kérdés 42 SzMNA 1.1. és 1.2. kötet 41. kérdés 43 SzMNA 1.1. és 1.2. kötet 51. kérdés
