Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)

A néprajz nagykunsági intézményeinek történetéről - Tóth Albert: A kisújszállási Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum

A kisújszállási Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum 283 foltsága, részint pedig a tervbe vett építkezés miatt vásárlás útján nem gyarapít­tatván, az előirányzott összeg egyelőre függőben hagyatott. " Az 1891-92. tanév folyamán került a gyűjteménybe az emberi törzs machéból, számos emlős és madárpreparátum, s a legértékesebbek Dr. Illésy János országos allevéltáros 470 db ásványból álló adománya, továbbá Dr. Nagy János városi főor­vos ajándéka a helybeli artézi kút különböző mélységű rétegeiből összeállított gyűj­teménye 33 db üvegben és 88 db préselt hasáb alakban." Ez utóbbi egyedülálló kollekciónak bizonyult, mivel a híres Zsigmondy féle fúrásokból országosan is egye­dül ez a mintasor maradt fenn. Az 1890-es évek elejétől minden erőfeszítés és anyagi erőforrás az új nyolcosztá­lyos főgimnázium létrehozására irányult. „A helybeli gymnázium jelenlegi állapo­tában fenn nem állhat" 14 - mondta ki határozott állásfoglalását a presbitérium. Mi­után a három nagykun város közül Kisújszállás nyerte el a 8 osztályos főgimnázium létesítésének jogát, az egész város roppant fellelkesülve kezdett a megvalósításá­hoz. Az anyagiak biztosításán túl 12 tanári állásra hirdetett pályázatot. Az 1893-94­es tanévben - még a régi iskolaépületben - megnyílt a 7. osztály Ekkor érkezett a gimnáziumba Pallagi Gyula, Pruzsinszky Pál, Szeremlei Barna, Zvarinyi Lajos és az előző tanév végén eltávozó Szakács György helyére Bodnár Lajos ev. ref. lel­kész, okleveles rendes tanár, aki a természetrajz-földrajzot tanította és a természet­rajzi szertár őre lett. A szertár történetében szerencsésen egybeesik a kisújszállásiak fellelkesült összefogásával a 13 éves szaktanári gyakorlattal rendelkező agilis, ízig­vérig természetrajz-tanár érkezése. Már az első évben megindított gyűjtéséről ta­núskodnak példás pontossággal vezetett leltárkönyvei. 1893 őszén kezdtek az új iskolai épület építéséhez, ami szinte hihetetlennek tűnő idő alatt elkészült: 1894. szeptember 14-én „a reggeli istentisztelet után az ifjúság az egyházi és világi urakkal, tanárkarral többezernyi nép kíséretében a főgyimnásiumi térre vonul.. ." 16 s átadták a főgimnázium új épületét. A természetrajz-vegytani szertár történetének is új korszaka ez, amely - az első emelet balszárnyában kapott helyet. Az új természetrajzi objektum hármas tagozó­dású: előadóterme lépcsőzetesen magasodó padokkal, a szertár és a kettő közötti dolgozó. Helyiség hossza szélessége magassága területe Természetrajzi szertár 12,0 m 6,4 m 4,5 m 76,8 m Dolgozó 6,4 m 3,8 m 4,5 m 24,3 m 2 Előadó ll,0m 6,4 m 4,5 m 71,7 m 2 12 Uo. (1891)43. 13 Uo. 65. 14 A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 250. évi jubileumi évkönyve 1966/67. Szerk. Ari Sándor 19. 15 A kisújszállási év.ref.főgymnasium értesítője az 1894/95. tanévről 58. o. 16 Uo. 99.

Next

/
Oldalképek
Tartalom