Barna Gábor szerk.: Társadalom, kultúra, természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 57. (2001)
Paraszti gazdálkodás és tárgyi kultúra - Füvessy Anikó: Katona Lajos huszármotívumos mázas kerámiái. Egyéni művészi törekvések és közösségi fogadásuk
Katona Lajos huszármotívumos mázas kerámiái 241 A másik oldalon három baka karcolt és színezett rajza, alatta és mellette az alföldi butellák kedvelt rigmusa: Húzd ki Magad Baka Budás Aki Ezen Miskának szorul lopására Kívánom hogy jusson a nyak orvosságára a koldusok között Főkapitányságra Pesten és Budán taliga tolásra. Az utolsó lovas darab 1895-ben készült. Ez egy kisebb méretű butella. A mester a kivitelezésre nem fordított túl nagy gondot. Aránytalanul apró lovon ül az elnagyolt, pörgekalapos figura. Felette elválasztva az évszám: 18 95, a kép két oldalán a szöveg: Éljen az haza Éljen az magyar. (3. kép) Hátoldalán karcolt-színezett ötágú tulipános virágkompozíció. 20 Minden lovast ábrázoló munkájáról, de más, stílusban azonosítható darabjáról is megállapítható, hogy Katona Lajos sem korongozásban, sem díszítményben nem emelkedik az átlag fölé. Hogy mégis többen felfigyeltek rá, az az egész Alföldön egyedi, a huszárt életképszerü jelenetben ábrázoló témaválasztás. Ha áttekintjük az alföldi kerámia állatábrázolásait, ott ugyan időnként előfordul lóábrázolás, de a Katona Lajos-féle megközelítéstől igen távol áll. Témájában talán a mezőcsáti Fazekas János 1835-ös butellája rokonítható, bár ezen külön áll a csákós huszár, mögötte az apró, felnyergelt ló. 21 Lóábrázolás már egy 1817-es zöld mázas vásárhelyi boroskancsón is előfordul, bár nem véletlenül, mert tulajdonosa, Vikony Mihály kiváló lószakértő volt. 22 Apró ló karcolata látható pipázó ember társaságában egy 1842-es vásárhelyi butellán is. 23 A téma az Alföldön számszerűleg sem közelíti meg tiszafüredi előfordulását. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy Katona Lajos a lovasember ábrázolásával a többi füredi fazekasra nem hatott. A köz- és magángyűjtemények anyagának felmérése azonban eddig ismeretlen alkotásokra derített fényt. így vált ismertté Katona Lajos három, magángyűjteményben lévő huszáros butellája és kulacsa. A hajdúszoboszlói múzeumban viszont egy Bodó-műhelyhez köthető lovasábrázolásra akadtunk. 24 Az ovális előlapú, oldalain szögletesre vert butella zöld alapszínen ólommázas, ornamentikája és felirata egyaránt karcolt. Egyik oldalán nyeregben ülő, ostort pattogtató kalapos lovas. A realisztikus ábrázoláson azonban a fazekas a lovas lábát nem tudta elhelyezni. A hagyományos kompozíciós megoldástól nem tudott elszakadni, a lovagló alak a madárábrázoláshoz hasonlóan leveles ágon áll, felette hasonló ágon egy kinyílt virág. (4. kép) Hátoldalán a tipikus Bodó-szöveg: Készült az 1894 dik évben Vig János Számára a ki iszik bellőlle váljon egésségére igyál Belőlle Barátom egésségedre Kívánom igyál migélsz addig dúdoj holnappal ne Gondoj ha nints benne legyen benne ez volt ároktűn a letzke. Szinte biztosra vehetjük, hogy Katona Lajos műhelyében a fennmaradtál több lovashuszáros edény is készült. Valószínű, hogy ezzel a motívummal néhány volt huszár között divatot is teremtett. A kis mezőváros lakóira azonban sem esztétikai19 NM 51.31.403. 20 NM 129771 21 NM 94.107.28. 22 Kresz 1990. 336-337.; TJM 52.158.1. 23 TJM 52.21.1. 24 BIM 66.664.1.
