Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

7/. /tép. A szolnoki vár 1712-es kéziratos, színes térképéről készült jegyzeteim (dortige Vestung an vilién orthen wegen des Theiss flusses sehr ruiniret), a parancsnok lakóháza is csaknem omladozó, ezért ennek és annak is helyreállításához a szükséges eszközöket nyomatékosan kérte..."

55 1711. július 24-én pedig „Eleonóra Magdalena Theresia anyakirálynő utasítja a pozsonyi kamarát, hogy a szolnoki várban lévő, romos állapotú kaszárnyák helyreállításához szükséges anyagi fedezetről a szolnoki harmincados útján gondoskodjanak."

56 1711. augusztus 21-én ugyanaz a régens anyakirálynő „sürgeti a pozsonyi kamarát, hogy a budai, szolnoki és más várak helyreállításához adjon meg minden segítséget.

57 S hogy nemcsak helyreállítási munkák folytak a szolnoki várban, azt kiolvashatjuk a Haditanács rendelkezéseiből, amely szerint 1712. február 28-án „a bécsi udvari kamara... sürgeti a pozsonyi kamaránál a kassai, a szolnoki és lipótvári katonai építkezéseket (fegyvertárak, lőpormalom, lőportornyok stb.)"

58 A várban folyó katonai építkezések levéltári adatain kívül Szolnok város polgári életére vonatkozó adatok is bőven találhatók. A „Conscriptio oppidi Zolnok"

59 című Összeírást 1714. július 22-én Mattyasovszky Ferenc szolnoki harmincados készítette latin nyelven: „...Zolnok... constat ex praecedentibus incolis, qui circiter a 4 annis ex integro desertum locum incolere, et domus exstruere inceperunt." [Szolnok áll azokból a lakosokból, akik ezelőtt kb. 4 évvel kezdték az elhagyott helyet újból benépesíteni és házaikat építeni]. Botár Imre idézett tanulmányában

60 használta ezt a fonást: „A vár és a külsőváros között van egy belső város, sánccal körülvéve. Itt székel egy kapitány császári zsoldon levő magyar lovasaival és gyalogjaival. Itt van a harmincadház, amelyet a harmincados [tricesimator] épített saját költségén, nyers téglából, elég alkalmas épület. A sóraktár is itt van, mellette egy nagyobb ház, újonnan építve, téglából, zsindellyel fedve, istállókkal. Egy magtár is van Őfelsége költségén emelve, égetett téglából, zsindellyel fedve. Ez a városrész áll három utcából." A külső város 4 utcából áll; e mellett a Tisza partján a ferenceseknek van egy 55 Ars Hungarica 1979. 2. szám: Badál XII. 279. 56 Ua. 280. 57 Ua. 281. 58 Ua. 282. 59 MTA Műv. Tört. Kutató Csoport Forráskiadványai: XV. Urbaria et Conscriptiones 5. füzet (51-70. fasc.) 157-158. (Baranyai Béláné-Csernyinszky Mária). Bp. 1979. 60 Botár Imre i. m. 9. 122