Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

hadosztálya Cibakháza tájékán átkel a Tiszán és Vezseny-Várkonyon keresztül csendben megközelíti Szolnokot. így is történt. Damjanich hadosztályának sikerült majdnem észrevétlenül elérni Szolnok déli szegélyét, a Tószeg felőli úton és a mai Papírgyár környékén várakozott a támadás megkezdésére a köd leple alatt. A Tisza-parthoz legközelebb volt a Schwarzenberg 19. zászlóalja, mellette a 65. zlj., majd a 9. vörössipkás zászlóalj. attól Ny-ra a legendás hírű 3. zlj., Damjanich zászlóalja, mellettük a lengyel légió pikásai és legnyugatabbra a Hannover huszárok. A jeltadó ágyúlövés azonban késett, a köd reggeli 8 óra tájban felszakadt, és így Damjanich hadosztálya teljesen fedezetlenül állt szemben a császáriakkal. A támadást a 9. vörössipkás zászlóalj kezdte az indóház felé, a huszárok az osztrák lovassággal csaptak össze az Újvárosi iskola környékén. A 3. zászlóalj az indóháztól a Tisza felé eső részen lévő császári tüzérséget rohamozta meg szuronnyal és foglalta el az üteget. A Tiszához legközelebb lévő 19. zlj. pedig a Szt. János-kápolna melletti üteget közelítette meg a part felől és foglalta el. A 18 fontos ágyúkat még feléjük sem tudták fordítani, annyira meglepte őket a roham. Közben az indóház és a Gólya kocsma közti területen lévő kertek között lovasrohamok zajlottak le a lengyel légió. a Hannover huszárok és az osztrákok között. A 3. és 9. zászlóalj a megszalasztott ellenséget üldözte É felé a városon keresztül. Az ellenség csak Zagyvarékas felé tudott menekülni, mert Nyugat felé elvágták az útját. Közben a Schwarzenberg 19. zászlóalja azt a parancsot kapta, hogy a Szt. János kápolnától igyekezzék minél hamarabb a Tisza hídját elemi és megszállni. A folyó partján akartak menni, de Illésy János - ismerve a Büge vizének szélességét a zászlóaljat a Gólya kocsma irányába vezette, és onnan a Baross utcán haladtak tovább, majd a Mária utcán dél felé fordulva elérték a rendházat, és onnan a Tisza Szálló irányába vivő úton, a sóházak között siettek a híd felé. Sikerült is a hidat a felgyújtástól megóvni. Innen a zászlóalj Észak felé fordult. A Vár területére azonban nem tudtak átjutni a felégetett Zagyva-híd miatt. így a leánygimnázium és a törvényszék közti szűk utcán üldözték a császáriakat a Zagyvapart felé. A Tabán fölött folyt le az a jelenet, midőn az osztrákok két nagy ladikon próbáltak átjutni az áradástól zavaros vízen, de a túlterhelt járművek velük együtt elsüllyedtek. Ez alatt a magyar kézbe került hídon át Vécsey hadosztályának egy része is Szolnokra érkezik és a főutcán át az Abony felől támadó Ottinger dandár lovasait szalasztja meg a Partos-kápolna környékén. A Karger dandár egy része fogságba esett az indóház körüli harcokban, a többiek pedig Észak felé Zagyvarékas irányában próbáltak menekülni, és fejvesztve futottak a Malomzug felé. Az ott lévő Zagyva-hídon a menekülés zavarában összetorlódtak a szekerek. Fokozta a zűrzavart az is, hogy Leiningen egy ágyúja kartácsolta a híd környékét. így a menekülő gyalogság a Zagyva vizén próbált átjutni, de sikertelenül, mert több százat elsodort az ár. A Zagyvába szorítás tehát nem a torkolatnál volt, hanem attól 4 kilométerrel északabbra, a Malomzugban történt. Tizenegy óra tájban már véget is ért a szolnoki csata, amely hadászati szempontból ugyan csak ütközetnek számít, de a „tavaszi hadjárat" bevezető sikere harci cselekményét tekintve használhatjuk a szolnoki csata elnevezést továbbra is. 308