Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Szolnok Megyei Néplap XXXIII. évf. 278. sz. 1982. november 27. 10. p. Szegedi Kis István raboskodása a szolnoki várban Szegedi Kis István a XVI. század legtekintélyesebb és legtermékenyebb református teológiai írója volt. Sokat tett a reformációnak a török hódoltság területén való elterjesztése érdekében. 1563-tól Ráckevén lelkészkedett, s itt írta műveinek zömét. 1502-1572 között élt. Szegedi Kis István, a jeles tanító és prédikátor 1561-től 1563-ig Mahmud szolnoki bég foglyaként a szolnoki vár börtönében sínylődött. Skaricza Máté (1544-1591), Szegedi Kis tanítványa, hagyatékának gondozója, korának egyik legműveltebb prédikátora írta erről az időszakról: „...a szolnoki magyarok is hírét vették, hogy milyen nagytudású kálvinista prédikátor foglya van a várnak és addig könyörögtek a bégnél, amíg Mahmud megengedte, hogy nehéz bilincsekkel a lábán - hitrokonaihoz kijárjon a városba. Az engedély kieszközlésében különösen Korio Péter révész buzgólkodott, aki egyik révésztársát maga mellé véve, még azt is elérte. hogy Szegedi az ő házában prédikálhasson, az egész napot nála töltse és csak estétől reggelig kelljen a börtönben lennie... 1562 elején Méliusz Juhász Péter debreceni, Czeglédi György váradi és Tari Balázs fegyverneki prédikátorok felkeresték Mahmudot, hogy a szolnoki vár börtönében sínylődő Szegedi szabadon engedésére kérjék..." De hiába adtak Mahmudnak értékes ajándékot, eredménytelenül kellett hazatérniök. Azután Bakonyi Albert Ceglédről próbált közbenjárni Szegedi Kis István érdekében és Skaricza Máté szerint Bakonyi kérése végre segített valamit. Mahmud bég engedélyével „...a piszkos és nyomorúságos börtönből kivették Szegedit és egy nagy cellában helyezték el, ahol fogoly magyar katonákat tartottak elzárva. Szegedi itt rabtársainak a szentírást magyarázta és megosztotta velük a neki juttatott élelmet és adományokat. Megengedték neki, hogy olvasson és írjon... Már másfél esztendőt töltött rabságban, amikor a Magyar Hasszán new szolnoki török gazda házában összetalálkozott Mező Ferenc marhakereskedővel és annak feleségével, Bárányi Ilonával. Mindkettőjüket meglepte az az elhanyagolt külső, megőszült haj, fésületlen szakáll, a tömlöc piszka, amely alatt a híres és tudós teológiai doktor rejtőzött, akiért Gyulán is közös imádságokat tartottak. Különösen az asszonyra tett Szegedi nyomorúsága mély benyomást." S voltaképpen kiszabadulását az asszonynak köszönhette Szegedi Kis István a szolnoki vár börtönéből. Mező Ferenc felesége ugyanis fia születését követő gyermekágyi láz miatti halála előtt kérve kérte férjét „...járjon közbe Szegedi szabadon bocsátása érdekében Mahmud bégnél." A bég 1200 forint váltságdíj fejében Németországból Mező Ferenccel „szépmívű cizellált sisakot és páncélt" hozatott. Ez meg is történt, és így 1563 tavaszán Szegedi Kis István kiszabadult a szolnoki vár tömlöcéből. 585