Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Fontos szerepe volt az 1848-49-es szabadságharc csapatmozgásainak megkönnyítésében, a tavaszi hadjárat seregtesteinek átcsoportosításában. De a szabadságharc csillagának lehanyatlása a híd pusztulását is magával hozta. 1849. július 1-én a muszka sereg közeledtekor a hidat felégették. A századfordulóig nem is épült újra. A hídépítés nagy munkáján kívül emlékezetre méltó nemes tette volt az is. hogy 1831-ben a kolera veszedelem ellen a fürediek helyett fizette a gyógy szerköltségeket. Józsa Gyuri a földszintes, oszloptornácos, klasszicista kúriában lakott, az emeletes „vörös kastély"-ban, ahol télen az ispánjai laktak és a terményeket is tárolták, a Pesten kitaníttatott füredi pékekkel az ínségesek részére kenyeret süttetett. 1836-ban a füredi elöljáróság az iskolában kihirdette: „A Felséges Consiliumnak kemény parancsolatja szerint erős büntetés alatt minden szülőnek meghagyatik, hogy gyermekeiket szorgalmatosan az oskolába járassák... minden tavasszal, nyárba, ősszel és télen, mert ha a Tanítók által az olyatán szülők ellen panasz tétetik, magok a szülék testbéli fenyítéssel is megbüntettetnek...'" S akinek télvíz idején sem tellett cipőre, ruhára, felkereste Józsa Gyurit a földszintes lakásán, s a „Vitéz kapitány úr!" - ahogyan szólítani illett, rögtön kiadta a parancsot hogy az ispánok a „vörös kastély "-ban tárolt birka- meg lóbőrökből bundát, cipőt és kucsmát csináltassanak a rászorulóknak. A fizetsége ennyi: karácsonykor a tanulók a preceptor vezetésével felkeresték, s betlehemes énekekkel köszöntötték Józsa Gyuri tekintetes urat. Vasárnap. Szolnoki magazin II. évf. 1. sz. 1992. január 5. 6. p. ill. Kátai Gábor Krónikás Könyve A merített papírra íródott krónikás feljegyzések első oldalát a bemutatott rajzolt címlap ékesíti. Figyelemre méltó alkotás ez egy hétéves gyermektől, amellyel a népi reneszánsz művészeti elemek akkori meglétére is utal. A kazettás mennyezetű református templomok, a környezetében meglévő bútorok erőteljes hatását éreztetik. A sárga-barna színekkel festett rozetta keretezi a „o Kátai o Gáboré o 1838 o" megnevezéssel, hogy ez az ő munkája. Születésének pontos dátumát pedig a közölt krónikarészletből tudjuk meg: „...1831 dik Esztendőben volt a Pestis, kezdődött Augusztus elején és igen sűrűen holtak September utólyáig, kezdődött a 9 dik és a második tizedbe legelőször. Gábor fijam született abban az esztendőben október 4 dik napján. Megholtak pedig a Pestisben ezerháromszáz tizennyoltzan. 1834 be május 23 dikán történt délben 12 órakor olyan szomorú eset, amilyen nem történt soha, mert szörnyű nagy szél fútt, a tűz támatt a Benesótzky udvarán és által ment a városon a déli városkerryéig, az is megígett, megígett a Városunkon, hatszáztizenhét ház és 2500 egynéhány épület, kilentz malom és a katolikus templom..." „...1848 ba a tél igen keményen tartott két holnapig. A tavasz elején sok essővel, végre meleggel, szárazsággal... Martzius 15 dikén kezdődött a diétán a reform. Július 12 dikén ment el az örsereg a rátzokra, 170. 1849 be Beállott a tél, igen keményen tartott hó nélkül fogy tig, akkor volt itt 567