Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Chiovini Ferenc: Vágó Pál a jászapáti műtermében 1849-ben, A magyarok Kijev előtt stb.) Madarász és Székely történeti képeinek szárazabb utánérzései". Életrajzi adatként 1854-1928 olvasható a lexikonban. A születési adat azonban téves, mert a jászapáti anyakönyvben 1853. június 6. szerepel. Lényegében a fenti adatokat említi a Művészeti Lexikon legutolsó kiadásának 3. kötete is. Valójában ki is volt Vágó Pál? Jászapátiban született 1853. június 6-án. Apja Vágó Ignác jászkerületi kapitány volt, aki korán elhunyt. Vágó Pált rokonsága és édesanyja hivatali pályára szánták, hiszen a Jászkun Kerületnél apja nyomdokaiba léphetne. Ezért a különböző városokban elvégzett gimnázium után jogi pálya megtanulására küldik Pestre. Vágó Pálnak azonban más tervei vannak. Rokonai és édesanyja támogatásával eljut Münchenbe, hogy ott folytassa a jogi tanulmányokat, de művészi érdeklődését inkább az ottani művészeti akadémia vonzza, ahol Wagner Sándor és Benczúr Gyula növendékeként festeni tanul. Wagner Sándor mesteriskolájában főként lovakat rajzolt, festett, megragadta a mozgás szépsége, a dinamizmus, míg Benczúr Gyulánál az aktfestést sajátította el. München festészetét akkoriban a teátrális kompozíciók naturális megfestése jellemezte. Méltán kelthetett feltűnést ezek között és itthon is Vágó Pálnak a Jár a baba című olajképe. amely mutatja a müncheni iskola hatását, de teatralitás, színpadiasság nélkül, természetes valószerűséggel mozgó alakokkal. A szereplő figurák nem szemlelenek. hanem a Münchenben festett képnek itthoni levegője van. Ez egyébként Vágó Pál többi képének a jellemzője is. Münchenből Vágó Pálnak Párizsba, a művészetek mekkájába vezet az útja. hogy Jean Paul Laurens-nál, az intenzív történelmi festés mesterénél tanuljon tovább. Új mesterének patetikus, s csak a külső cselekvést ábrázoló festészete azonban kevés hatással volt rá, s a Menekülők, valamint a Magyarok Kijev előtt című olaj képe inkább a Müncheni Akadémián tanultakra utalnak. Párizs azonban mégiscsak hatással volt művészi fejlődésére. Tapasztalhatta ott a verőfény, a nap felfedezését a művészetben, amely kompozíciót, formát és színt egyaránt felold. Az impresszionizmus formákat, kompozíciókat felbontó hatásával szemben azonban ..a jelenségek összefoglalását kereste, észleléseinek, meglátásainak eredőit vetette vásznára... Vágó Pál nem is volt impresszionista, még a tájképeiben sem. Értett a nagy összefoglalásokhoz, a nagy folthatásokhoz. Ezek voltak megszólalásának eszközei." Egy-két festményén azonban a plein air felfedezhető. Ha Vágó Pál életútját, működését tovább is nyomon követjük, azt látjuk, hogy zsánerképeket, jászsági jeleneteket, tájképeket fest, majd a millenneumi idők korszellemének követelésére Székely Bertalanhoz és Madarász Viktorhoz hasonló méretben és stílusban történelmi témákat dolgoz fel {Budavár bevétele 1849-ben. kisebb vázlata a Szolnok megyei Tanácsnál). Budavár bevétele című festményének művészi elgondolásait összegzi Vágó Pál Koronghi Lippich Elekhez írott levelében: ,,... Budavár bevételét, ezt a par excellence magyar hazafias témát, csak a legnagyobb naturalizmussal, természethűséggel "szabad" 504