Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

zett foghíjbeépítések, városképileg vonzó teret, utcát alakítottak ki a régi városközpontból. Példa lehet a többi műemléki környezet kialakítására is. Az indóház és környéke, közlekedési műemlékegyüttes nemcsak Szolnok iparforgalmi fejlődésére nézve jelentős, hanem mint közlekedési-műszaki emlék, országos jelentőségű. Ez indokolja a gőzmozdony-skanzen ottani megvalósítását. Ez a Tiszaparton végighúzódó parkos zöldövezetben komoly idegenforgalmi látvány is lehet. Népi műemléket elsősorban a Tabán mint egy sajátos középkori településszerkezetet megőrző népi műemlékegyüttes, amely a tervek szerint szinte skanzenként őrizhetné meg a tízemeletes házak tövében a középkori Szolnok hangulatát. A zegzugos közök macskakövekkel történő kikövezése, a telekhatárok növényzettel történő érzékeltetése, s ebben a zöldövezetben mintegy 10 épület megtartása idegenforgalmi célra, lehetne az elérendő cél. Néhány jellegzetes népi műemlék eredeti helyén megtartása, pl. a Fiumei út Ságvári körút sarkán levő nádtetős parasztház, a Ságvári úti ált. iskola előtt, amely a teljesen átépült Zagyva-parti városrészben a századforduló emlékezetét őrizné meg. Berendezhető volna népi bútorokkal, és az udvara is hagyományos paraszti udvar formájában őrizendő meg. Várostörténeti emlékként is szolgálhat ez az épület. Szerencsésen beépült a mai városszerkezetet kialakító városrendezési tervekbe két műemlék. Az Ady Endre úton levő, 1749-ben épült barokk stílusú kis kápolna, amely Szolnok város fejlődése szempontjából igen jelentős műemlék. Településtörténetileg ugyanaz a szerepe, mint Pesten a Rókus kápolnának, amely - mivel a járványok patrónusának tiszteletére épült, messze kívül feküdt az akkori Pest falaitól. Mivel a XVIII. század első felében fellépő nagy járványok áldozatait messze kívül temették a várostól egészségügyi okok miatt, a szolnokiak a járványok másik patrónusának emeltek fogadalmi kápolnát, Xavéri Szt. Ferencnek. Szolnok város fala ugyanis akkor a mai Szigligeti-Hajnal utca helyén húzódott és a Tabánt északról megkerülve érte el a Zagyvát. Pesten, Szolnokon egyaránt bekerült - a városfejlődés során - mindkét kápolna a város belterületére. A másik az 1799-ben épült ugyancsák barokk stílusú „Partos kápolna" a pályaudvartól nyugatra elterülő lakótelepen. Az 1849. március 5-i csatában volt komolyabb szerepe, mivel dombon állt és csata közben onnan jól lehetett tájékozódni. A műemlékeken kívül nagyobb figyelem fordítandó a századfordulón, vagy a XX. század első évtizedében épült néhány szecessziós épületre, mint a Ságvári körúton levő Tünde cukrászdára, a Hazafias Népfront jellegzetes magyar szecessziós épületére, díszes kovácsolt kapujára, valamint a vele szemközt levő kétemeletes szecessziós lakóházra. Tanúi voltak ezek az épületek a nagyvárossá fejlődő Szolnok rohamos növekedésének. S a Nemzeti Szálloda fontos történelmi, irodalmi szerepe miatt is figyelmet érdemel. De a 4-es fő közlekedési út korszerűsítése ráirányítja a figyelmet az új városközponttól délre húzódó épületsorra is, amely mint városképi jelentőségű épületegyüttes is figyelmet érdemel. Szinte csaknem felsoroltunk minden olyan épületet, amelynek a jövő városképében is szerepe lesz. S most kontraszthatásként tegyünk egy képzeletbeli sétát Szolnokon a múlt század 80-as éveiben, hogy reálisan láthassuk, milyen falusias jellegű kisváros volt akkor Szolnok, ahol a festők jó témákat könnyen találtak. A század vége felé jó leírást ad a városról Somogyi Ignác tanár. 1887-ben ilyen volt Szolnok városa: „A vasútállomásról kavicsozott, kettős akácfasorral szegélyezett jó út vezet a városba. Az út jobboldalán szöllőligetek és kertek terülnek el, baloldalán mélyen fekvő síkság van, melynek dombosabb területén új házak épülnek. Kint közel a vasúthoz van a szolnokiak egyik legkedvesebb szórakozóhelye, a kis liget, ahol nyáron 343