Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

élők antagonizmusát emeli ki, már el is érkeztünk ahhoz az újsághoz, amelyben Pólya Tibornak - eddig ismeretlen - karikatúráit találtuk. 1918 kezdetén Virradat címmel új lap programszáma került a pesti utcákra. A hetenként kétszer megjelenő újság programjában kifejti: „Tudjuk, hogy radikális függetlenségi irányzatunkkal eddig háborítatlanul uralkodó nagy érdekeket bolygatunk meg... Kossuth Lajosnak volt a jelmondata... "Teher alatt nő a pálma!" Ez lesz a Virradat jelszava is... belpolitikai téren pedig a minden intézményben gyökeresen demokratikus Magyarország megteremtéséért fog küzdeni." A „Pirkadása a magyar égnek..." költői szavait sugalló lap plakátját Pólya Tibor rajzolta. A programszám ki is fejti a plakát mondanivalóját és közli annak reprodukcióját. „Már november hónap folyamán megjelentek Budapesten és vidéki városokban a Virradat színes újságplakátjai, amelyek művészi hatásukkal messze felülmúlták a sablonos falragaszokat. A Virradat plakátja, az ordító színhatásokat mellőzve, visszatért a művészet tiszta forrásaihoz: a kifejezést kereső eszme és a kép harmóniájával, a kivitel művészi erejével és szépségével akarta lekötni a szemet és megragadni a lelket. Ezt a főfeladatot Pólya Tibor gvönyörűen oldotta meg. Bátor tekintetű, erőteljes fiatal magyar legényt festett, ... sarlóval és érett kalász nyalábbal... mögötte a láthatár alján már fölaranylik a napfény korongja. Kezdődik az új nap. az új munka, az új idő... A mi mostani életünket szimbolizálja ez a megragadó festmény. A habom gyászos sötétsége már oszladozni kezd: a béke első sugaraitól már rózsaszínű Keleten az ég..." A plakátok 1917. novemberi megjelenése az utcákon már sejtetni engedi, hogy a Péterváron történtek hatása ide is eljutott, a befejező mondat olvastán pedig eljutunk a bizonyosságig. A Virradat programszáma Pólya Tiborral kapcsolatosan közli még azt is. hogy Krúdy Gyula és Oláh Gábor regényeit „Pólya Tibor eredeti művészi illusztrációkkal kíséri... s a Virradat minden számában aktuális, művészi rajzokat is adunk." Az 1918. január 23-i számban rajz található a lap olvasottságát, népszerűségét hangsúlyozva. A rajz alatti sorok a Virradat célkitűzéseit hangsúlyozzák: „Független, radikális. magyar - a politikában ez a programunk - a cenzúra legvégső határáig". S hogy a cenzúra tényleg működött, jó példa rá az 1918. március 7-i szám első oldala, ahol kéthasábos cikk helye tátong üresen. Mit írhattak itt? - tehetjük fel a kérdést, és kinek az írása? A véletlen szeszélye, vagy a cenzor figyelmetlensége folytán a 8. oldalon megtaláltuk a választ a Mai számunk főbb közleményei című összefoglalóban: „A Virradat mai, 13-ik számának első oldalán Anglia politikája című külpolitikai cikkünk után gróf Károlyi Mihály nyilatkozata következik az orosz békéről. A negyedik hasáb ma a Virradat-é: ismét szólnunk kellett a közönségnek arról a példátlan érdeklődéséről, amelyet lapunk iránt egyre növekvő mértékben tanúsít." S hogy mi lehetett Károlyi cikkének a mondanivalója, arra Pólya Tibor adja meg a választ az offenzíva vagy béke alternatívájával, A tavasz 1918-ban című rajzával. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a rajztól balra Móra Ferenc egyik verse látható. A lap szerkesztősége - nem véletlenül - az 1918. február 21-i szám 2. oldalán írja: „A Virradat iránya. Keressünk egy találó szót, mely a Virradat irányát röviden jellemezze: Azt mondjuk: ha Kossuth Lajos és Petőfi ma élne, bizonyosan mindkettő a Virradat-ba írna!" Folytassuk a Virradat hasábjain megjelent, százat megközelítő politikai karikatúra bemutatását néhány címének felsorolásával, hogy a művész mondanivalóját érzékeltessük: A cenzúrát fricskázó Rajzocska, mely nem esik kifogás alá (1918. január 31.). Az orosz béke (1918. március 10.), Pesti kép: Alagon verseny van (1918. 546