Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Nagykunsági Füzetek 6. Karcag-Szolnok, 1987. 105-113. p. Györffy István az Alföld kutatója és életművének irodalma. - Szerk.: Bellon Tibor, Szabó László. Adatok Györffy István régészeti tevékenységéhez A néprajztudomány nagynevű tudósa, Györffy István születésének centenáriuma alkalmából eddig nem méltatott régészeti tevékenységéről kívánok számot adni. A Banner-Jakabfjy: Régészeti bibliográfia I-IV. kötetében

1 nem található erre adat. Legfeljebb az 1921-ben írt Kunhalmok és telephelyek a karcagi határban c. írása

2 sorolható ide az alábbi részlete, illetve megállapítása miatt: „A karcagi határban a kunhalmok száma meghaladja a százat... A kunhalmok közül sok áldozatul esett az újabb időkben... Amelyiket már előbb ki nem raboltak, mindegyik tartalmazott bronzkori régiségeket, melyből egyes darabok a karcagi Nagy-Kun Múzeumba is bekerültek." Munkásságáról készült két - teljesnek mondható - bibliográfia

3 tartalmaz régészeti vonatkozásban ennél többet. Györffy István életművének fontos része a településtörténeti kutatás, hiszen a II. József-féle kéziratos térképek felhasználásával az alföldi városok kétbeltelkes települési rendszerének, a „kertes település"-nek felismerése alapvető fontosságú ma is a településföldrajzban. A településtörténethez való vonzódása juttatott engem arra a kérdésfeltevésre, vajon nem próbálkozott-e Györffy István régészeti feltárással a Nagykunságban, amellyel településtörténeti kutatásait teljesebbé tehetné. Feltevésemet erősítette néhány adat, amely a Nagykun Múzeum létrehozását szorgalmazó írásaiban található: 1. Az egyik karcagi lapban 1906-ban „Alakítsunk Nagykun Múzeumot!" címmel közzétett felhívása,

4 amelyben a múzeumi tennivalók sorában megfogalmazza: „...Hányszor fordít ki az eke egy-egy ilyen régi emléket! A hozzá nem értő ember eltöri, megnézi miből van, aztán kidobja a mezsgyére vagy a vakútra, nehogy még egyszer előkerüljön a vasdarab. Hány atyafi verte már szét a földből kiásott ezer esztendős bögrét, mert hát nem volt benne pénz"! 2. 1921-ben elkészítette a Nagykun Múzeum leltárát, amelyben az ezernyi néprajzi tárgy mellett csaknem 200 db régészeti lelet

5 is szerepelt. 3. Ide utal a Föld és Ember-ben közreadott, fent idézett, kunhalmokra vonatkozó cikke is. Kézenfekvőnek látszott, hogy ha Györffy István végzett régészeti feltárásokat, erre vonatkozólag a helyi sajtóban biztosan találok dokumentumokat. Várakozásomban nem is csalódtam. A Szolnok megyei Verseghy Könyvtárban. 1 Banner János-Jakabffy Imre: A Közép-Duna-medence régészeti bibliográfiája I-IV. Budapest 1954-1966. 2 Rékasy Ildikó: Györffy István életművének irodalma. Bibliográfia. Nagykunsági Füzetek 6. 221-370. p. 78. (Továbbiakban: R-Gy) 3 R-Gy: 1977. 4 R-Gy: 2. 5 Balassa Iván: A Karcagi Nagykun Múzeum leltára 1921-ből. In: Szolnok megyei múzeumi évkönyv 1973. 43-104. 76