Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

edényt, mert az éremlelet földbekerülésének idejéből származó cserépedényt mentett meg a tudományos kutatás számára. Milyen is ez az edény? A rajzból is láthatóan alakja gömbölyded, felül kissé kihajló peremmel, felső felében három körbefutó nagyjából párhuzamos, árkolt vonaldísz. Ha jobban megvizsgáljuk, látjuk, hogy kézzel formált, vörösre égetett, szemcsés anyagból készült: magassága 9 cm, peremszélessége 10 cm, a fenék átmérője 7,5 cm. Az edényt felfelé fordítva észrevesszük, hogy fenékbélyeggel van ellátva: a rajzon látható kereszt alakú kidomborodó mesterjegy van rajta. XI. századi cserépedény Jászberényből és az alján levő ún. fenékbélyeg Az edény részletes leírásával azért foglalkoztunk annyit, mert ez az éremlelet meghatározta ennek az edénynek a korát és ha máskor szántás közben hasonló edény töredéke kerül a felszínre, annak meghatározása már könnyű, mert az ilyen fenékbélyeg, vagy árkolt párhuzamos vonaldísz az Árpád-kori kerámiára jellemző. Nézzük most már magát az éremleletet! A szakirodalom Szolnok megyéből aránylag kevés éremleletet ismer. - (Római éremlelet került elő a múltban Jászberényben, Kisújszálláson, Nagyréven és Tiszaföldváron; Árpád-kori pénzeket találtak Mezőtúron és Újszászon; XV. századi éremlelet bukkant elő Szelevényen, és XVI. századi Túrkeve-Ecsegpusztáa Érthető tehát, hogy fontos dolog egy újabb éremlelet felbukkanása. Különösen olyan korból, amelyből országos viszonylatban sem ismerünk nagyszámú érmét. Az edényben 668 db ezüstpénz volt, amelyből 596 db Béla herceg korából való (1046-1060) és 72 db már a királlyá koronázása utáni időből (1060-1063) való. Az összes pénz, 10 kivételével, jó állapotban van, vizsgálatra teljesen alkalmas. A rajzon feltüntettük mindkét pénzfajtának elő- és hátlapját. Röviden le is írjuk, hogy jobban kivehető legyen. Az előlapon recés, - vagy gyöngykörben: + BÉLA DUX, belül a legendakezdő keresztkével kapcsolódó kereszt, karjaiban pénzverőjegyekkel ún. siglákkal; a hátoldalon kettős vonalkörben + PANNÓNIA, belül kereszt, mint az előlapon, de karjai közt a rendes négy háromszög. Ez az éremfajta az Árpád-házi érmék között sorrendben a 15. és a szakirodalomban CHIN. 15-nek jelölik. I. Béla király pénze, mint a rajzokból is kitűnik, nagyon hasonló, csak az előlapon + BÉLA REX felírás szerepel, és a középen látható verdejelekben különbözik. (CNH 16.) A kétféle érmet tehát Béla herceg, illetve koronázása után, királyságának idején 67