Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Chiovini Ferenc első szolnoki bemutatkozása egybeesett a Szolnoki Művésztelep 25 éves jubileumával. A művésztelep alapító tagjaival, ismert mesterekkel együtt kiállítani, - fiatal művész számára nagy megtiszteltetés, s a figyelmet alkotásaira felhívni, nem kis feladat. De a bemutatkozást siker kísérte. ..... értékes és nagyra hivatott tehetség Chiovini Ferenc is. - írja a 8 Órai Újság kritikusa.

4 - Az Alföld talajából kinőtt művész témái közvetlenül kapcsolódnak a faluhoz, a röghöz, s így a "Havas falusi részlet", „Tűz a falun" és a „Paraszt" című, a Műcsarnokban dicséretet nyert műveit, s ezenkívül az „Aszfaltozok", „Vágó Pál fest", valamint ..Kocsik az úton" című képet állította ki." Gerő Ödön a Pester Lloydban

5 a jubiláris kiállítást elemzi. Megállapítja: ..Chiovini Ferenc néhány képével újat tud hozni. Rabul ejtette a mozgás, festészete a mozgalmasságra hangolt." Az egyik szolnoki lap is hasonló szellemben ír: „Chiovini Ferenc fiatal festőművész. Képei eleven színekkel mutatják be a magyar népéletel és a tanyavilág romantikáját. Nagyszerű kompozíciója a "Tűz", amely csupa dinamika és mozgalmasság. Finom téli hangulatot áraszt a „Havas utca" és kitűnő megfigyelésre valló munkák a „Kubikoskocsik", Aszfaltozok" és a „Vágó Pál fest" című képek."

6 A jubiláris kiállítás Budapesten a Műcsarnokban is bemutatásra került 1927 telén. Ybl Ervin a Budapesti Hírlapban „Chiovini Ferenc érdekes színimpresszióit"

7 emeli ki. A katalógus inkább képeivel akarja felidézni a művész pályakezdésétől meglett útját, s csak néhány jelentősebb év eredményeire tud - a terjedelem szabta korlátok miatt - rámutatni. De így is meg lehet állapítani, hogy milyen termékenyítőén hatott az itt dolgozó művészekre a művészi légkör, a telep tagjainak baráti közössége, amely szabadon hagyta kibontakozni az egyes alkotók egyéniségét. Szolnok ugyanis sohasem volt iskola, hiszen kialakult művészegyéniségek kerültek egymás közelébe, akik ..nem akartak másra hasonlítani, csak saját magukra." de összefogta őket a művészi etika és a művészi minőség foka, amivel együttjár a másnak a megbecsülése. Az 1929-32-es gazdasági válság még a művészek technikájára is hatolt, a drágább olajfesték helyett áttértek a temperával való festésre. A temperafeslésben szerzett gyakorlat tette lehetővé, hogy 1933-ban a jászszentandrási templom freskóit Aba-Novák Vilmossal közösen készítsék. A freskók a kor felfokozott sajtóvisszhangját váltották ki, mert az egyházi festészetben megszokott barokk stílus helyett és a Horthy-korszakban szinte kötelező neobarokkal ellentétben - az épület neogót stílusához kapcsolódva - a középkorhoz nyúltak vissza freskói megoldás tekintetében. A Chiovini festette „Szt. László vízfakasztása" és a „Nándorfehérvári diadal" című nagyméretű freskók mondanivalóját a jász község lakói megértették és ma is értik, a freskók nekik és róluk szólnak. Nagy sikert hozott Chiovini Ferenc számára - miután 1935-től egy évet töltött csereösztöndíjjal Itáliában - az 1936-ban a Római Magyar Akadémián rendezett kiállítás. Az olasz lapok elismerő kritikái közül idézzük a La Tribuna cikkét: „...Chiovini nem új ember számunkra. Már 1928-ban Barcelonában, majd a velencei biennalen, majd a római egyházművészeti kiállításon szerepelt 1934-ben. Az ő derűs és briliáns piktúrája olykor ugyan kissé színes, ami egyébként nagyon általános dolog az újabb magyar iskolában, de a valóság állandó megfigyeléséből szívja magába zamatát anélkül, hogy átengedné magát annak a dekoratív érzéknek és folklorisztikus vonzódásnak, amely tulajdonságok állandóan megfigyelhetők, amióta ilyen irányú fölényes ügyességnek ebben az Akadémiában annyi bizonyítékát adta a zseniális Aba-Novák. A trasteverei életből vett jelenetei különösen figyelemre méltók."

8 Ferrazzi olasz akadémikus, a római festőakadémia tanárának véleményét ismerteti a Pesti Hírlap 1936. május 21-i száma: „...Elsőnek a már nálunk is elismert 4 8 Órai Újság, 1927. szeptember 18. 5 Pester Lloyd, 1927. szeptember 19. 6 Szolnok és Vidéke, 1927. szeptember 15. 2. p. 7 Budapesti Hírlap, 1927. december 18. 8 Sajtókivágat a La Tribuna 1936-os évfolyamából, „Oppo" jelzettel 512