Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

cifra munkát végeznek. Példaként akár csak a Tisza Szálló termeit is említhetnénk, amely stilszerűtlen, de az általános iskola osztálytermének a mennyezetét sem kell kazettás, hengeres festéssel ellátni. Iskoláink, napközi otthonaink, kultúrotthonaink textil és kerámia felhasználás tekintetében népművészeti anyagot használnak helyesen, de a modern, nyomott textilek, egyszínű sárga, krém függönyök is mindinkább terjednek. S természetesen hatással vannak a lakáskultúra alakulására. Jó szolgálatot tesznek az ilyen kiállítások (Karcag, Szolnok) és az ízléses otthon témájú TIT-előadások. k) Izlésnevelés: szakkörök, kiállítások, művészettörténeti ismeretterjesztés, sajtó. Ezen a területen az utóbbi években jelentős fejlődésről és eredményekről számolhatunk be. A szakköri munka rendszeres végzése hozza a legjobb eredményeket. A megye területén 8 szakkört vezetnek képzőművészeink; Szolnokon 4, Mezőtúron, Karcagon. Jászberényben és Martfűn l-l. Feladatuk elsősorban a művészeti ismeretek megszerzése, az ízlésnevelés és amellett a művészeti alkotások készítésére irányuló folyamatos munka. Az évenként rendezett kiállításaik sikeres műveket mutatnak. S a szakkörök tagjai rendszeres kiállítás-látogatókká válnak. Kiállítások terén évről évre egyre nagyobb az előrehaladás. Az elmúlt évben Szolnokon pl. 24 kiállítás volt, amelynek kb. 2/3-a képzőművészeti. Zömükben a múzeumban rendeztük, de a Szigligeti Színház előcsarnokában az egyes bemutatók alkalmával megrendezett kamarakiállításoknak is meg volt a sikerük. A művészeti alkotások olyan közönség elé is eljutottak, akik a színházba már eljárnak, de a múzeumi tárlatokra még nem. Sikeres volt a Szolnoki Papírgyár művelődési házában megrendezett megyei képzőművészeti kiállítás is, amelynek a megnyitásakor művész-munkás találkozót is szerveztünk, nagy sikerrel. A kiállítás továbbvándorolt Martfűre, a művész-munkás találkozót azonban a helyi szervek közömbössége miatt megrendezni nem sikerült, pedig ez ügyben a helyszínen kétszer is történt megbeszélés. A kiállításnak ott is nagy közönségsikere volt. Természetes, hogy bizonyos képek szokatlanok a művészetekkel még csak most ismerkedő közönség előtt. Tiszaföldváron és Kunszentmártonban nem sikerült a továbbvándoroltatást megoldani a helyi szervek miatt. A kiállításokon rendszeressé vált, hogy csoportos látogatásoknál tárlatvezetést tartunk nemcsak helyi erőkkel, hanem a Magyar Nemzeti Galéria munkatársai is gyakran lejönnek ilyen, előre meghirdetett tárlatvezetésre vagy kiállítás megnyitásra. S ez utóbbiak már Szolnokon igen látogatottak. A Téli Tárlat megnyitásának zsúfolt termei mellett meg kell említenünk az Aba-Novák Emlékkiállítás megnyitását, amelyet a szakadó eső ellenére is olyan nagyszámú közönség keresett fel, hogy megteltek a kiállítótermek felnőtt közönséggel, akik élvezettel hallgatták meg Supka Magdolna magasszintű tárlatvezetését. Túrkevén rendszeresen van képzőművészeti kiállítás. Az októberben megnyílt Finta Emlékkiállítás - az aznap rendezett országos vásár ellenére is - zsúfolt házat eredményezett. Jászberényben, Tiszafüreden, Mezőtúron volt kiállítás, de a megye területileg nincs még ellátva. Vándorkiállítások, reprodukciós kiállítások kellenek ahhoz, hogy a falusi, termelőszövetkezeti lakosság esztétikai nevelését fejleszteni lehessen. Nehezíti a helyzetet, hogy a megfelelő kiállítási lehetőségek hiányoznak. S a most épült modern művelődési házak sincsenek ellátva képakasztásra alkalmas vasakkal. így a falak összeszögelése nélkül csak nagy költséggel lehet állványokat odaszállítva kiállításokat rendezni. Ilyen irányú felmérést folytatott a megyei múzeum a törökszentmiklósi járás, a szolnoki, valamint a kunszentmártoni járás területén, de Martfű és Törökszentmiklós kivételével nincs alkalmas helyiség. S a művelődési házak kiállításokra alkalmas szobáit, termeit nem szabadna agyoncifrázott falfestékkel fedni. Művészettörténeti ismeretterjesztés elsősorban a városokban folyik. A 495