Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

A Budapesten 1919 februárjában megindult kommunistaellenes tüntetésekbe természetesen a vidéket is bekapcsolták. A megyében különösen Törökszentmiklóson sikerült nagy tüntetést szervezniük. Február 27-én temették a törökszentmiklósi születésű Vigh Imre karhatalmi őrmestert, a Conti utcai provokáció egyik áldozatát. „Maga a temetés egy nagyarányú tüntetés volt a felforgató eszmék terjesztői és azoknak cselekedetei ellen" - írta a Törökszentmiklósi Újság. A főváros, a kormány, a belügyminisztérium is küldött koszorúkat, s a búcsúztató beszéd, melyet a Nemzeti Tanács elnöke mondott, csak úgy csöpögött a kommunistaellenességtől: mártír, a magyar népszabadság, a szociáldemokrácia, az eszmék halálig hű harcosa volt ő; ... rendbontó bolsevista gyilkos kezek terítették le a magyar népköztársaság, a magyar népszabadság, a jogok védelmében... a kommunista gyilkosok fölött ítélkezik az igazságszolgáltatás s a magyar néplélek".

37 A „demokratikus" koalíciós kormány terrorintézkedései sem tudták megakadályozni a tömegmozgalmak erősödését, - a kommunisták előtt pedig világossá vált hogy a hatalmat csakis harc útján szerezhetik meg. Több tény bizonyítja ebben az időben a katonaság forradalmasodását. Szolnokon is, mint a Vörös Újság február 18-i száma írta, a helyőrség javarésze kommunista érzelmű volt. Éppen ezért a forradalmi szellemű két korosztályt le akarták szerelni, s ezt - számítva az ellenállásra - a „makói vérengzőkkel"

38 akarták végrehajtani. A szolnoki nemzetőrség kijelentette, hogy amennyiben keresztül akarják vinni a leszerelést, a katonasággal együtt fegyveresen fog ellenállni. A március 15-i tüntetések, felvonulások a munkások és parasztok forradalmasodó hangulatának bizonyítékai voltak. Kisújszálláson pl. március 15-én Vörös Márton beszédében az egyházi vagyon elkobzását és a papi birtokok felosztását követelte.

30 Jászfelsöszentgyörgyön Szendrő József körorvos nagy tömeg előtt a községháza udvarán beszédet mondott a nagybirtok ellen.

40 Egy törökszentmiklósi kőműves nyílt levélben leplezte le az izgató papokat.

41 A hangulat - főként Budapesten - óráról órára izzóbbá vált, a szociáldemokrácia mind mélyebb válságba sodródott. Ilyen körülmények között érkezett a Vyx-jegyzék. amelyben az antant újabb, jelentős magyarlakta területek átadását követelte. A jegyzék óriási tiltakozást váltott ki az ország népéből. Nagy volt a felzúdulás Szolnok megyében is, hiszen a jegyzék szerint a megye nagyobb része, nagy mezővárosaink idegen megszállás alá kerültek volna. Az antant követelései tehát közvetlenül érintették a megyét, s ez a tény feltétlenül hozzájárult a megye további forradalmasodásához. Ezután már drámai gyorsasággal peregtek az események. 1919. március 21-én Budapesten kikiáltották a tanácsköztársaságot, és nyomában diadalra jutott a Szolnok megyei kommunisták és a mögöttük álló forradalmi tömegek harca is a proletárdiktatúráért. 37 Törökszentmiklósi Újság, 1919. február 28. 38 Vörös Újság, 1919. február 18. - Jelzőjüket onnan kapták, hogy Makón a hasonló célú leszereltetést véres eszközökkel hajtották végre. 39 MMI Arch. Jász-Nagykun-Szolnok vm. alispáni iratok. Alispán jelentése a B.M.-nek 1919. március 15. 40 Uo. 41 Törökszentmiklósi Újság, 1919. március 15. 364