Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

megbénították a vasúti forgalmat. Jól jellemzi a helyi tevékenységet a főispánnak az állomásparancsnokhoz írott levele: „A szolnoki pályaudvaron a vasúti sztrájk miatt az egész szolgálat megszűnt, szükséges tehát a vasúthoz tartozó tárgyak és vagyonok biztonságáról gondoskodni. Erre a városi rendőrség és csendőrség elégtelen, aziránt keresem meg tehát a tekintetes Állomás Parancsnokságot, hogy esetleges rendzavarás meggátlása, vagy esetleges őrszolgálat céljából este felé egy századot készenlétben tartani szíveskedjék, oly formán, hogy az szükség esetén a szolnoki rendőrkapitány rendelkezésére kivonulhasson."

31 Az országos vasutassztrájkot a kormányzat csak úgy tudta leszerelni, hogy a sztrájkoló vasutasokat katonai szolgálatra hívta be. 1905-ben Szolnokon a fűrészüzemi dolgozók sztrájkoltak, amely kiterjedt a megyére is. A szolnoki Szociáldemokrata Párt politikai jelentőségére és munkájára utal az a tény, hogy 1911-ben az országos pártgyűlésen a fellebbezési bizottság soraiba választották meg Zsák Ferdinándot, a szolnoki MÁV-műhely dolgozóját, aki mint a fent említett szocialista módon megünnepelt március 15-e szavalója, részese és vezetője volt ennek az akciónak. A munkásmozgalom szolnoki továbbfejlődését jelentősen gátolta az a tény, hogy a legaktívabb tagjait az 1914-18-as világháborúban bevonultatták. Ez alól csak a MÁV-műhely dolgozói kaptak felmentést mint hadiüzemben dolgozók. Nem véletlen, hogy itt kovácsolódott össze az az öntudatos munkásgárda, amely az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság szolnoki és megyei életében kiemelkedő szerepet vitt. A város kulturális élete A MÁV-műhely Szolnokon kulturális munkájával is jelentős szerepet vitt a város életében. 1875-ben az üzemben megalakították az úgynevezett Fáklya társulatot abból a célból, „hogy a tagok vagy azok családtagjai részére halál esetén a temetkezési szertartás alkalmára kiszolgáltassanak minden járandóság nélkül."

32 Ez a szervezkedés elsődlegesen a munkásszolidaritást szolgálta, de egyben előkészítője is volt a kulturális munkának. Ugyanis 1876. október l-jén a műhely főnök hirdetményt bocsájtott ki, amely azt tartalmazta, hogy: „a Tekintetes Igazgatóság megengedte, hogy a teherpályaudvari régi felvételi épületében egy olvasószoba alakíttassék. Hogy az Igazgatóságnak a munkások érdekében nyilvánvaló kegyességét teljes mértékben méltányolhassuk, hogy az olvasószobába (melyből később egy önképző egyletet fogunk alakítani), minél nagyobb számban belépjenek. Minthogy az olvasószoba vasár- és ünnepnapokon egész napon át reggel 8-tól este 10 óráig, hétköznapokon pedig este 6-tól 10 óráig nyitva lesz, ezen kívül hírlapok, jó könyvek és minden szakbavágó megfelelő oktatás által a tagok szórakoztatása és képzése iránt bőségesen gondoskodva lesz, elvárom az összes munkásoktól, hogy a kínálkozó kedvező alkalmat örömmel meg fogják ragadni és az olvasószoba tagjai közé minél számosabban beiratkoznak. Mert a helybeli vasúti munkásoknak nemcsak becsületére fog válni, hanem eléggé nem hangsúlyozható hasznukra is lesz, ha szabadidejüket az olvasóban tölthetik el, vagy legalább otthon az onnan kikölcsönzött jó és tanulságos könyveket olvashatják. A beiratkozási ívek a művezető uraknál vannak, akiknél mindenki azonnal beiratkozhat."

33 Wagner műhelyfőnök haladó szellemű tevékenységét mutatja az az alapszabály. 31 SZML alispáni iratok 7744/1904. 32 ifj. Heynke Oszkár: A Millennium Önképző-, Dal- és Zeneegylet, Szolnok, 1897. 7. 33 Ua. 8. 334