Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

Jászkunság XXVIII. évf. 2. sz. 1982. június 30-34. p. ill. Mezőtúri török oklevelek Az Alföld hódoltság kori történetéhez főképp egyes mezővárosok archívumaiban maradtak meg értékes levéltári adatok. Legtöbb helyen háborús dúlások, emberi gondatlanság következtében a pótolhatatlan várostörténeti anyag nagy része elpusztult, így történt ez Mezőtúr esetében is, ahol a II. világháborúig 54 török oklevelet és számos törökkori magyar nyelvű iratot őrzött a városi levéltár. Ez utóbbiakból néhány - Fodor Zoltán - másolatában maradt fenn. Szerencsére Repiczky János fordításában az Országos Széchényi Könyvtárbari megmaradtak a „Mezőtúri török oklevelek ... hozzájok járulnak a magyar okleveleknek, melyek szinte túriaikéi, hű másolatai ... A magyar Nemzeti Múzeum költségén fordíttattak. Pesten 1852.

Ml A megye történetének kutatásához szükséges forrásanyagként szereztük meg másolatát a Damjanich Múzeum részére közzététel céljából. ízelítőül lássunk néhány érdekes iratot, amely az anyag sokféleségét mutatja. Izgató kérdés, hogyan kerültek az eredeti iratok a fordítás idejére Pestre a múlt század közepén. Jerney János a Magyar Akadémia kisgyűlésén a Történettudományi Osztály figyelmét felhívta a községek, városok és más szervek levéltáraiban őrzött török oklevelekre, s mivel „...Repiczky János úrban olly tagot bir az academia, ki alapos nyelvismereténél fogva a Turcicák körül az osztálynak s a magyar történettudományosságnak lényeges szolgálatot tehet ..."

2

, bízassék meg ezek fordításával. A határozatnak megfelelően Toldy Ferenc, az Akadémia „titoknok"-a ugyanabban az évben, 1851-ben felhívást bocsátott közre az iratok felkutatására.

3 Jerney János jászkunsági kapcsolatai révén felhívhatta a figyelmet a túri török oklevelekre is (a berényi és a halasiakon kívül). Tény az, hogy Repiczky János az 1852. szeptember 18-i kisgyűlésén már be is mutatta: „...ötvennégy mezőtúri török oklevél másolatát és magyarosítását ... melly közléseket az osztály érdekkel vett: az összes dolgozatokat pedig tárcákba rakva a kézirattárba használás végett beiktattatni rendelte".

4 Mezőtúr 1562-ben lett hódoltsági terület, s mint jelentős mezőváros az adójövedelem nagysága miatt szultáni hász-birtok. Állattenyésztésére más mezővárosokkal jó összehasonlítást nyújtanak a váci vámnaplók. Az 1560-as években ugyanis itt, a török hódoltsági terület legnagyobb jövedelmű vámállomásán Túr városból 1479 szarvasmarhát vittek át Bécs felé, míg ugyanakkor Nagykőrösről 948-at Kecskemétről 1661-et, Debrecenből 2132 vágómarhát.

5 A túri török oklevelek közül legdíszesebbek és legjelentősebbek a szultáni rendeletek voltak. Gyakorta kellett a túri bíráknak oltalomlevélért folyamodni a szultánhoz. 1668 októberében kelt IV. Mohammed alábbi rendelete: „Nagylelkű Kormányzók legfőbbike ... a bírák és ítélők példánya, jelességnek és beszédnek bányája, Mevlana Szolnok kádija (n.j.) 1 OSZKK: Quart. Hung. 446. N.B. A túri török oklevelek eredeti példányai a tanulmány megjelenése utáni évtizedben vásárlás révén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár állományába kerültek. 2 ÚJ MAGYAR MÚZEUM, 1851-5. második kötet 184-85. 3 Magyar Academia, 1851, 262. 4 Magyar Tudományos Intézetek HIVATALOS KÖZLÖNYE, 1852. III. Folyam második kötet 135. 5 Káldy-Nagy Gyula: Haráes-szedők és ráják 123. 269