Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

54. kép. Az 1902-ben épült Szolnoki Művésztelep részlete 1905 körül, az előtérben Ligeti Miklós: Anonymus szobrával Érdemes figyelemmel kísérni a terv megvalósulását. Az 1900. év elején a miniszter 3000 K hozzájárulást ajánl meg. Szolnok város pedig a Várban, a Kincstárból megvett ingatlanaiból enged át 1787 négyszögöl területet a művészházak építésére. 1901. április 28-án tartják a Szolnoki Művészeti Egyesület alakuló közgyűlését. Gyalus László építész-tanár kapott megbízást a tervek elkészítésére. A vármegye 40.000 K törlesztési kölcsönt szavazott meg. Az építést nyilvános árlejtés után Pápay Mihály szolnoki építő nyerte el, s 1901 őszén kezdetét vette az építkezés, a két pavilont 12 műteremmel 1902 júniusában már fel is avatták. Szolnok város az építkezés megkezdésekor az 1787 n-öl építési telket még kiegészítette az előtte lévő 1600 n-öl kert átengedésével. A művésztelep be nem épített részét Kohner Adolf, a művészeti egyesület alelnöke saját költségén parkíroztatta. Szolnok város művészeti életében mérföldkő volt a művésztelep felavatása 1902. június 29-éa Gruber József városi főjegyző, a Művészeti Egyesület titkára mondta az alkalomhoz illő ünnepi beszédet: „Valamikor véres harcok, a magyar nemzet életének létkérdését eldöntő csaták dúltak e helyen. Ez a hely a múlt századokban feltűnni és leszállni látta az ozmán holdat, hallotta a Rákóczi tárogatóinak kesergő szavát, s a szabadságharc győzelmes honvédéinek mámoros diadalénekét. Most a képzőművészet egyik legszebb fegyverével: az alkotó ecsettel indul innen magyar festőművészgárdánk hódító körútra..." Az idézett dokumentumból kitűnik, hogy Szolnok a város egyik legszebb helyét, az ősi vár területének jelentős részét ajánlotta fel művészeti célra. Városrendezési tekintetből is helyes volt a döntés, de méginkább művészeti szempontból. Az elmúlt nyolc évtized meggyőzően bizonyította, hogy esztétikus környezetben a nyugodt munka lehetőségét termtették meg ezzel. Az ott folyt parkosítási munka körüljárhatóvá tette a művésztelep környékét, a Zagyva partjának rendezése pedig a környéket a város egyik legszebb sétaútjává tette. A jeles művészekkel és fiatalokkal benépesült telep megkezdte működését azon 261