Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)
11. kép. A Pest-Szolnok közti vasút megnyitására készült díszes meghívó, alul a Duna és Tisza allegorikus alakja által közrefogott magyar címerrel. Felül Magyar Középponti Vasút, vasúti jelenettel A 40-es években megkezdődött a Tisza-szabályozás hatalmas munkája, amely nemcsak az árvizektől mentesítette a legtöbb alföldi települést, hanem óriási területeket hódított meg a szántóföldi művelés szamára. Ezen túlmenően a tiszai közlekedést is javította. A Tisza-szabályozás ügye elválaszthatatlan Széchenyi István és Vásárhelyi Pál nevétől. „Szolnok város szerepe és jelentősége vízügyi vonatkozásban a XIX. század közepén megindult Tisza-szabályozás során bontakozott ki - állapítja meg a vízügyi monográfiájában 79 Károlyi Zsigmond és Nemes Gerzson. Már Széchenyi István 1845. évi őszi tiszai szervezőútjának egyik fontos állomása volt... Okt. 12-én Szolnokon "...terjesztette az érdekelt megyék összegyűlt képviselői elé a Tisza egységes szabályozási tervét... A gyűléseken a terv műszaki részleteit Vásárhelyi Pál ismertette..." Jegyzőkönyv örökítette meg Széchenyi szolnoki beszédét: „...Királyi Biztos... megnyitó beszédében mindenek előtt is a Tisza folyam szabályozására fordítá figyelmét. Szívrehatólag festé azon szomorú állapotot, miszerint a Tisza folyam korlátlan áradása által, millió holdakra terjedő földttér tétetik használhatatlanná, s melly vidéknek a végelpusztulástól leendő megmentését, nem félszeg, hanem csak gyökeres orvoslás által reményli eszközölhetőnek, s bár a célbavett szabályozás által nyerendő haszon, a munka költségeit sokszorosan felülmúlandja, mindamellett ezen terv kivitele olly sok akadályok által leend nehezítve, hogy annak sükere a lehetetlennek majdnem tőszomszédságában vagyon, és ezen akadályokat csak elszánt állhatatos akarat, férfiúi egyetértés és kitűzés győzheti le. Három fő szempontra oszlik 78 Heves M. Lt.: Alispáni iratok, 1844. - Vásárhelyi Pál Budán nov. 20-án kelt levele. - Lásd még: Károlyi Zsigmond-Nemes Gerzson: A Közép-Tiszavidék vízügyi múltja. II. (1846-1944) 102-103. 79 Lásd 13. jegyzet: 52. 200