Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)
pusztító járványoknak. így történt ez 1831-ben is. ahol július 3-án latin nyelven azt jegyezték fel a História Domusban, hogy „Cholera grassál a városunkban." 4, A nádor rendeletére ugyan már június közepén kijelölték a vesztegzár vonalát az északkeleti megyéknél, megjelölvén az utakat, ahol a közlekedés folyhat. A járvány terjedésekor Tiszaroffra és Szandára orvosokat rendelt ki Vay Miklós kir. biztos, hogy ott a tutajok hét napi „kötelező veszteglés", - sikeres orvosi vizsgálat után mehessenek tovább az utasok „külön útlevéllel." Június 30-án Szolnokot és néhány Tisza menti községet is szoros kordonnal vétetik körül. Fegyveres katonaság, vasvillás parasztok gondoskodnak arról, hogy illetéktelenül senki ne juthasson az elzárt helyekre. Szolnokon - a História Domus feljegyzéseiből értesültünk arról, hogy sószállító tutajok közül „az a transport, amely az előző napokban érkezve itt áll, a kolerával elárasztotta Szolnokot annyira, hogy tovább a fertőzést megállítani nem lehetett. 6-án a megfertőzött városi lakosokból meghaltak 16-an, 7-én 10-en, 8-án 21-en. 9-én 18-an, 10-én 19-en, 11-én 23-an. Ez a nagy halandóság arra késztette a királyi bizottságot, hogy Homáfyossy Ferenc ácsmesterrel a Zagyván túl, "Lazaretum"-ot | Járványkórházat] készíttessen... Nagyszámú gyalogos és lovas katonaság is érkezett, hogy kordont húzzanak... Kezdetben az idősebbek közt pusztított a kolera, azután a középkorúak és a felnőttek, végül a kiskorúak közt." Olvashatjuk azt is, hogy a sok halott elhantolására a régi temető mögött újabbat létesítettek. A tiszai átkelőhely forgalma miatt súlyosan veszélyeztetett Szolnokon 3 ónos is tevékenykedett (az egész országban 500-nál kevesebb végzett orvos volt). S amikor enyhülni kezdett a kór, „a királyi bizottság vezetője, Grosschmidt János Böhm Károly orvossal július végén Pestre visszatért... aug. 7-én Stáhly Ignác orvost is (ónos professzor, Pest város közegészségügyi igazgatója) visszahívták Pestre, a guardian Klampeczky kamarai kirurgussal és Agnelly Ferenccel, Szolnok város gyógyszerészével végezte a temérdek munkát." 48 A Hist. Domusban azt is feljegyezték, hogy „Klampaczky Jánosnak, Szolnok kamaraváros kirurgusának már négy szerzetes atya köszönheti, hogy azzal a kúrával, amelyet maga is használ, kiragadta őket a halál torkából... 1831. aug. 7-8-án a kolera megszűnt Szolnokon." 1048-an betegedtek meg a kolerától, közülük 596 volt a halott. Volt kit siratni. De a környéken is aratott a halál, Mezőtúron 2113 beteg közül 1023, Törökszentmiklóson 1325 beteg közül 606 volt a halottak száma. Az 183 l-es év más szempontból is emlékezetes. Megindul a gimnáziumi oktatás Szolnokon. Sokak kívánságára „felfolyamodtak a kormányhoz és egy ily intézet felállítását sürgették. Erre I. Ferenc király megengedte, hogy Szolnokon a III. nemzeti osztályból I. grammatikai osztály alakíttassék, melyet a következő évben a II. osztály, 1833-ban a III. és 1834-ben a IV. osztály követett." 49 A tanítás első évben a rendház szobáiban folyt, majd a környéken bérelt épületben. A Tiszai Járás szolgabírája 1832. dec. 9-én megfogalmazott jelentése Heves megyéhez „A Szolnok várossában felállíttatni kívánt Gymnasium dolgában" 50 fontos adalék ahhoz, hogy milyen indokok alapján akarta a város a gimnázium létesítéséhez a jogot elnyerni. „Szolnok várossá Tanátsa és Közönsége az ./. alatt ide mellékelt folyamodó levelében előterjesztette, hogy minekutánna Szolnok Várossátói mind azon városok, amelyekben az Ifjúság ki formálására szükséges Oskolák feltaláltatnak, távol feküdnének s e miatt gyermekeiknek taníttatása felette sokban kerülne, ellenben ha helyben állíttatna fel a Gymnasium, ebből nem tsak az Ifjúság nevelésének 47 Hist. Dom. IL 163. 48 Ua. 169-170. 49 Dr. Jványi Endre: A szolnoki m. kir. állami fógymnasium története (1831-1896). Szolnok, 1896. 7. 50 Heves Megyei Levéltár. Közgyűlési iratok 1833: 40. sz. 184
