Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

1. kép. Az 181 l-ben épült földszintes városháza muzeális értékű fotója a múlt század közepéről; megörökíti a korabeli népviseletet is zsinóros ruhában. A kapun túli házban üzletek sorjáznak, előtte jellegzetes alföldi viseletben, fehér bőgatyában beszélgető férfiak. Az épület bal sarkánál két fejkendős asszony hosszú szoknyában. Közelükben nadrágos, csizmás emberek. A muzeális értékű fotó tehát nemcsak az 1811-ben épült városházái örökíti meg, hanem a korabeli népviselet jellegzetességeit is. Egyben arra is választ kapunk, hogy a nagykapuval megosztott két épület nagyjából megegyezik a mai Városháza Kossuth téri frontvonalának hosszával, az utcába beforduló szárny pedig a mai udvar területét határolja. Említettük, hogy a városháza építésénél a lebontott várkapu köveit is felhasználták. Erősítsük meg ezt az adatot a szemtanú Gorove László leírásával:

6 „...Volt ugyan a város felől való oldalon, egy tágas és kemény alkotású kapuja, de amellyet a város 1811-ben elrontatott, s köveinek egy részét az akkoron épülő Városházának falaiba rakatta, más részét a Zagyván készülő malomházhoz hordattatta. így hányattatott széjjel a régiségnek egy emiéke, meíly a kereteseknek a salétrom főzés által lett eltörlése után tsak magában állva is azért betses lett volna, mert a bejárás helyét, a bástyák magosságát és vastagságát jelelte volna. Most a város felől való oldala egészen ki van nyitva annyira, hogy valahai töltéseinek helyét is alig ösmérhetni. így azok a földhalmozások, mellyek hajdanában a puskapor ereje ellen voltak felállítva, most kebelekből szolgáltatnak puskaport más várak öszve lövöldözésére..." Itt jegyzetben megjegyzi Gorove, hogy a salétrom főzését 1799-ben kezdték el a várban az északi „szeglet bástyának kikotorásával, ...amit akkor a Salétromos (még alkalmatos helye nem lévén) tsak a kaszárnyában gyakorolt." Később azonban a vár északi részén „a salétromfőzőnek tulajdon háza, kertje, a salétrom pajtával együtt" ... található.

7 Közismert Szolnokon a talaj salétromban való gazdagsága, amely az épületeknél annyi szigetelési nehézséget okoz. De elképzelhetjük, mennyivel dúsabb salétromtartalma lehetett az agyagból készült falaknak és bástyáknak. A salétromtermelés 6 Tudományos gyűjtemény, 1821. VI. 50-51.: Gorove László: Szolnok várának viszontagságai. - A szövegben említett malomház a Zagyva malomzugi kanyarulatának felső végénél készült vízimalom. 7 Ua. 48. 165