Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

4L kép. A szolnoki vár és város térképe 1810-12-ben. A sűrűn beépített város központjában már jól látszik a mai utcahálózat és a város lakott területének megnagyobbodása a mai Petőfi utca térségéig. Ettől Ny-ra és E-ra a nagy udvarokkal rendelkező szérűskertek. A benne lévő, zöld színnel rajzolt gazdasági épületek jól elkülönülnek a pirossal rajzolt lakóépületektől. A térkép Mayer hadmérnök munkája. Eredetije a bécsi Hadilevéltárban egyik felől körülveszi, másfelől pedig... víz, úgy hogy körüdes-körül mellette nagy víz van s a vízen egy nagy híd, a melyen bejárnak a várba..."

126 A szárazföldi és vízmtak találkozásánál fekvő Szolnok, illetve a szolnoki átkelőhely helyzetéről, építéséről már részletes adatokat közöltünk. Szükségesnek látszik azonban az is, hogy nagyobb összefüggésben is bemutassuk Szolnok közlekedésföldrajzi helyzetét. Erre igen alkalmasak a korabeli sószálító térképek. A Hofkammerarchivban lévő, 1785-ben készült színes, kéziratos térkép

127 Szolnoknál piros téglalappal sóraktárat jelez, és az innen kiinduló nyilak mutatják, hogy Szolnokról a sót Ceglédre, Pestre, majd a felvidéki városokba, Ipolyságra, Gácsra stb. szállítják nagy mennyiségben. Sokkal részletesebb azonban egy 1772-ből való sószállító térkép,

128 Georgius Milecz munkája. A nagyméretű, színes, kéziratos térképről rengeteg adat leolvasható. A Tiszán Maramarosszigetről Szolnokig piros vonalnyaláb jelzi a só útját, de szárazon is érkezik a só Désen, Somlyón át Szolnokig, illetve Somlyótól egy másik úton. 126 A naplót közli a Vasárnapi Újság XXXV. évfolyam 1888-ban, 33. szám 510 p. Érdemes még egy részletét kiemelni 1786. május 7-ről: „...A Kakád vizén keresztül nagy gátlás és híd van Kunhegyes és a fegyvemeki puszta között, s kétfelől mint két nagy tó, úgy áll a Kakád vize s a híd végén egy kőoszlop van s reámetszve Carolus VI-tus neve, azaz hogy maga csináltatta azon töltést és hidat..." (uo.) Vö. a 22. képpel, amelyen 1730-ban Fortunato di Prati javasolja a G. pontban: „Kakád, ahol a mocsáron keresztül egy 100 öl hosszú híd, vagy földtöltés építése szükséges." 127 Hofkammerarchiv: Qb 2 (korábban E 34). Mérete: 90x140 cm. 128 Hofkammerarchiv: "Qb 6 (korábban: E 74). Mérete: 73x147 cm. Latin nyelvű feliratokkal. 160