Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

39. kép. Bedekovich Lőrinc kéziratos térképének részlete 1791-ből a Zagyva-torkolat ábrázolásával és a szolnoki vár rajzával. - A térkép eredetije az Egri Levéltár gyűjteményében található képen bemutatott vázlatot, amelyen Szolnok mai utcahálózatára vetítve rögzítettem a vár és a fallal körülvett, egykori középkori város helyét.

113 Az ilyen szakmai kérdések a város és a megye vezetőit is érdekelték, s térképeinket számos esetben használták is. Pl. a Kossuth téri irodaház helykijelölésekor a tervezők nem vették figyelembe, hogy a tervezett épület nyugati fele a város vizesárka fölé épül, s emiatt a sokkal költségesebb kúta lapozással és beton-rácsszerkezettel kellett a fundamentumot megszilárdítani. Hírlapi cikk

114 is született ez ügyben, amelyben Zsemlye Ferenc felhívta erre a figyelmet. Az irodaház azonban mégis a tervezett helyen épült meg, és emiatt 7-8 m mélyre kellett az alapot leásni, hogy szilárd alapra építhessenek. A múzeum értékes hódoltság kori kerámiát gyűjthetett a városárkot betöltő anyagból. Ennyi pontos térkép, mérnöki felmérés ismeretében próbáljuk a város mai alaprajzában elhelyezni a hajdani várat és a fallal, vizesárokkal megerősített várost. Gorove László 1820-ban a Tudományos Gyűjteményben már helyesen ismerte fel a fallal körülvett város nyomvonalát;

115 „...kérdés támadhatna, mekkora volt akkor a mező város? másodszor volt e' annak is kerítése? avagy tsak nyílt hely lehetett? - Szolnoknak, hogy akkoriban [1549-ben] tsak az a' része állott fen a' mit ma is katona városnak, régebben belső városnak, [részszerént mivel a' várhoz tartozott, 113 Nyomtatásban először megjelent Kaposvári Gyula: „Oly igen szép, erős Szolnok vára vala..." c. cikkében. Jászkunság, 1956. 1. szám 39. 114 Szolnok megyei Néplap, 1952. ápr. 2. - Zsemlye Ferenc, a Megyei Tanács elnökhelyettese, aki a térkép ismeretében írt: „A lelkiismeretlen tervezés következménye 1 millió forint többletkiadás" címmel arról, hogy körültekintőbb helykiválasztás mennyivel gazdaságosabb. „Példa erre a cukorgyári bérház [ma a Csemegebolt épülete] és a Fürdő utcában [Szigligeti u.] épült öt darab háromemeletes épület, amelyek az irodaházhoy hasonló talajadottságok mellett közönséges alapozással készültek. Ezek közül egy, éppen úgy, mint az irodaház, a régi vár vizes árka fölé épült 1949-ben." 115 Gorove László: Szolnok várának viszontagságai. Tudományos Gyűjtemény, 1820. IX. kt. 22. 156