Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

végleges alakját. Érdes homokkal, kővel csiszolták végtelen türelemmel, míg ilyen szabályos alakja lett. Akkor jött aztán a legnehezebb munka, lyukat is kellett fúrni bele, hogy a nyelet beleerősíthessék. Hengeres csont vagy nád segítségével történt ez. Alája érdes homokot szórtak, megnedvesítették, s forgatták kézzel vag) valamilyen egyszerű szerkezettel (pl. természeti népeknél még mai napig is használatos íj szerű szerkezettel). A nyilazáshoz használt íj húrját lazábban körültekerik a hengeres csonton, s fűrészelő mozdulatot végezve pergetik a fúrót, amelynek egyik vége a nyéllyukban forog, a másik végét egy fadarab segítségével szorítják. Mai szemmel nézve is szép munka ez a kőbalta. Ne csodálkozzunk hát azon. ha Ulveczky bácsi a gyümölcsösben talált kőbaltát hazatértében megmutatta a Vasút utcai borbély műhelybea De alig akadt ember, aki elhitte, hogy ez régen készülhetett. Mindenki azt bizonygatta, hogy nemrég csiszolhatta ezt valaki géppel, mert régen olyat nem tudhattak. Pedig igen! Már a csiszolt kőkorszakban kezdték ezeknek a készítését, de a réz- és bronzkorban is nagyon használatos volt. Erre jó bizonyíték a másik kőbalta, amelyet Kállai Sándortól kapott a múzeum. Annak alakja már az öntött rézbaltákat próbálja utánozni. S nem olyan egyszerű, mint az előbbi balta. Ezekről folyt a beszélgetés kint a gyümölcsösben gyűjtögetés közben. Az előkerült kövekről pedig azt lehetett megállapítani, hogy a durvább köveket gabonaőrlésre használták, csak a finomabbak voltak csiszolókövek. Az összegyűjtött sokféle cserépdarab a rézkor két jellegzetes csoportjának: a tiszapolgári és a péceli kultúrának telephelyére mutat. S ilyen szempontból igen jelentős: egy itt meginduló kisebb ásatás hozzájárul e korok alaposabb megismeréséhez. Ulveczky György levelét ezúton is megköszönöm. Hiszen Karcagról rézkori leletek még nem kerültek elő. S a most felfedezett lelőhely arra mutat, hogy a környék víz nem járta apró kiemelkedésein már az őskorban is éltek emberek. 13