Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)
„moshea" ólomborítású kupolája. A 4. képen bemutatott 1687-es rézkarc a belső várban ezt az épületet oldalnézetben is ábrázolja, és a bécsi Kriegsarchivban talált. 1691-es hadműveleti térképsor Szolnok környékét ábrázoló kéziratos rajza - mint messziről látható épületet - ugyancsak ezt emeli ki Szolnok házai közül. (Kriegsarchiv 1691. 13. 3. Feldakten: Fase, 1691 Feld. A.) így pusztult el a török mecset ólomborítású kupolája, s helyébe sátortetős. egyszerűbb tetőzet került, mint az később - az 1753-ban készült - térképen, illetve váralaprajzon látható lesz (32-33. kép). A török mecset renoválására vonatkozólag 1700-ból van egy magyar nyelvű építési szerződésünk, amelynek csak a címe latin: „Conventio ad Ecclesiam Szolnokiensem restaurandam" 23 (5. kép). „Anno 1700 Die 30 May. Alkudtunk megh Sámuel Kártik kőműves Mester Uramval az említett Templom[nak] meg újítására illyen formán hogy az belső fogyatkozásokat mind hasadásokat mind vakolást mind pedigh feiritést becsülettel véghez vigye, a mellett eő kegyelme mind meszet, mind pedigh vasat a mi költsigűnkre fogadása szerint szerez, leszen fizetése 60 id est [azaz] hatvan rénes forintok, búza id est tizen négy kila es egy szalonna kiért eő kegyelme' tartozik tehetsige szerint Istennesen híven igazán eliárni es munkálódni az említett Templom[nak] fel újításában. Anno Ut Supra. Attam ezen Conventionalis Levelemet illyen Emberek előtt ugy mint Tárkány Pál Syndicus Confrater Kátay István, Mészáros Mihály, Simon György Uraimék előtt * Samuel Kártik Fr. Fortunatus Gőczén keze kereszt vonása pl. [Prae]sidens Szolnokiensis" A négyoldalas irat első oldalán a jobb alsó sarokban ovális alakú papír pecsét, domború ábrázolással, közepén álló figura vehető ki, magasra tartott kézzel, bottal. Két oldalán és alul körirat. Csak az utolsó szó: SZOLNOK olvasható ki tisztán. Az álló alak valószínűleg Kapisztrán Jánost, a templom védőszentjét ábrázolja. Nem lehet figyelmen kívül hagyni - a fontos építési adatok mellett - azt a tényt sem, hogy az építési szerződés 1700-ban magyar nyelven íródott, és nemcsak a tanúk magyar nevűek, hanem a munkát végző kőműves mester is értett magyarul, mert különben a szerződés német, vagy latin nyelvű lenne. A török kiűzése után a várost megülő népesség összetételére ad támpontot. Az 1700-as évek elején a városi élet kezd kibontakozni. A városi közigazgatás hivatalos működése 1702-ben indul meg. „Ez év tavaszán kérik még csak úgy általában »szolnokiaknak« nevezve magukat, hogy a kincstár lépjen velük szerződésre. Ekkor a szerződés megkötése után alakulnak meg, ettől kezdve hivatalos formula szerint leveleznek a felsőbb hatóságokkal: Judex et iurati oppidi Szolnok (Szolnok város bírája és esküdtjei). Továbbá ez évben jelenik meg irataikon a hitelesség jeléül pecsétjük is... Egyszerű volt, körirata: Sigillum oppidi Szolnok (Szolnok város pecsétje). Alul egy ekevas látható, felette a széleken búzakalász, a közepén pedig kivont kard. Bizonyára azt jelképezte, hogy katonák és földművesek lakják a várost." 24 1703 nyarán Rákóczi Ferenc serege már a Tiszántúl nagy részét hatalmába kerítette. Wärters szolnoki várparancsnok sürgette is a szolnoki vár megerősítését és felszerelését. Néhány dokumentummal idézhetjük fel a vár akkori helyzetét. A Német Lovagrend bécsi levéltárában találtam rá egy olyan leírásra, amely hat nappal a kuruc ostrom előtt készült a szolnoki várról (6. kép). „Descriptio von der Festung Zollnok". 25 23 Conventio ad Eccleasium Szolnokiensem restaurandam... 30-mae Maii, anno 1700. A volt „szolnoki ferences rendház" levéltárának egyik legelső irata. Jelzete: „Forulus: A, Littera: A, Numerus Currens: 2." - a Damjanich Múzeum anyagában; és Művészettörténeti értesítő, 1954. 265. 24 Botár Imre: i. m. 24. 25 DOZA Abt. Ungarn U 156 fol 532 és 532b. - 1971-ben egy turistaút alkalmával volt lehetőségem 111
