Kaposvári Gyöngyi szerk.: Varia museologica. Dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 55-56. (1996)

ítélkezik nemcsak a mai Szolnok megyei, hanem a szatmári és erdélyi területeken lévő, s akkor Szolnok vármegyéhez tartozó jobbágyok ügyében is. Krónikák, okleveles adatok évszázadokon át említik „castrunf'-ként, várként Szolnokot, amely a rév- és a sójövedelmek miatt kamarai város. De ahogy sok középkori „civitas" nem szerepel a XV. században már a városok közt, úgy Szolnok is többször magánföldesúri kézbe kerülvén, mezőváros, „oppidum" lett, várának jelentősége is elenyészett: „...Az erődítéseknél azonban nagy nehézséget okoz, hogy nincsenek nyomok vagy jelek, amelyek mutathatnák, hogy ott azelőtt valamilyen erősség állott volna..."

9 - írja 1550-ben Salm Miklós - a török elleni vár építésekor - Nádasdy Tamásnak. Érthetőnek látszik így az, hogy a XI. század eleji ispánsági várról rajzos, térképes ábrázolás vagy részletesebb leírás nem maradt fenn. Sokkal szerencsésebb helyzetben vagyunk a XVI. század közepén, a török ellen megépült szolnoki vár térképes, képes ábrázolásai tekintetében. Szolnoknak akkor fontos szerepet szánnak. A város központi szerepkörét jól jellemzik azok a források, amelyek, a török terjeszkedés Szolnokot elfoglaló szándékára utalva, kérik az országos főkapitányokat, a királyt, hogy akadályozzák meg a török tervét. Heves vármegye szolgabírái írják pl. Egerből 1549. március 11-én Pozsonyba: „Heves vármegye a Tiszán innen a török torkában fekszik... Most érkezett közülük hozzánk néhány kém, ezek azt beszélik, hogy... a Tiszán fognak evezni és a Tisza és Zagyva összefolyása által képzett szögletben, Szolnok közelében várat akarnak emelni és azt a legjobban megerősíteni. Szegeden már igen sok épületfát és óriási tölgyfákat hordtak össze. Ha megérkeznek, hat nap alatt ötezer lovas részére elegendő, igen erős várat képesek emelni. Minthogy földünket és a tiszántúliakat a leggyorsabb pusztulás fenyegeti... az lenne talán a legjobb és hirtelen a leggyorsabban kivihető, hogy itt várat építsenek, 1 7. O L A( O K -1 1. kép. A szolnoki vár látképe 1687-ből Franciscus Via rézmetsző müve. Megjelent Barcelonában az Ungria Restaurada (Felszabadított Magyarország) c. könyvben. Jelmagyarázat: 1. A város. 2. A vár. 3. A malom. 4. A vízikapu. 5. A Zagyva. 9 Kaposvári Gyula: „Oly igen szép, erős Szolnok vára vala..." A szolnoki vár a török korban. Jászkunság, 1956, 36-40. 103