Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

érdemel, hogy Kunhegyes, és főleg Kunmadaras a környező települések lakói számára munkaerővonzási központ is. Kunmadarason a 8 leggyakoribb házasságkötéssel jellemezhető település esetében a házasulandó vidéki felek 10%-ánál jegyezték fel, hogy hosszabb ideje Kunmadarason dolgozik. Tiszafüred és környezete között aránylag sokrétű településközi kapcsolat alakult ki a vizsgált időszakbari. A mezőváros céhes iparosai 10—16 településsel teremtettek intenzívebb kapcsolatot. Ez a településcsoport jórészt megegyezik a házassági kapcsolatok által érintett területtel. Főleg Egyek, Tiszacsege, Kócspuszta, Nagyiván, Tiszaörs, Tiszaigar, Tiszaszőlős, Tiszabábolna, Tiszavalk, Négyes, Poroszló és részben Tiszahalász, Sarud, Tiszanána, Tiszaszentimre és a távolabbi Szentistván tartozik ezen települések mezőnyébe. Mezőcsát céhes kézműipara és lakosságának házassági kapcsolatai révén intenzív kapcsolatot alakított ki a környező településekkel. Rendkívül figyelemre méltó a házassági kapcsolatok igen magas száma Tiszatarjánnal, Tiszakeszivel, Igricivel, Ároktővel, Hejőpapival, Mezőnagymihállyal, Gelejjel, Tiszadorogmával, Nemesbikkel és Mezőkeresztessel. Hevesen sok kézművest találunk, mindeddig azonban céhek működésérői nem sikerült adatokat feltárnunk (GRÚZ J. 1969). Az viszont nyilvánvaló, hogy a mezővárosban működő nagyszámú kőműves (az egyik mester pl. 10 segéddel dolgozik) jelenléte rendkívül fontos szerepkört biztosít a településnek. Heves aránylag intenzív házassági kapcsolatokat teremtett a környező településekkel. A Jászság rangos mezővárosa, Jászapáti felé irányuló kötődések mellett ki kell emelnünk a Hevesvezekénnyel, Péllyel, Császpusztávaí, Boconáddal, továbbá kisebb mértékben a Tarnaboddal, Tarnamérával, Erkkel és Tarnaszentmiklóssal létesített kapcsolatokat. Érdemes megjegyezni, hogy Heves több esetben is bevándorlási célpont. Az anyakönyvek tanúsága szerint a Hevesen szolgáló vidéki zsellérek, cselédek házasságkötés után itt telepedtek le. Polgáron kevés iparos és kereskedő élt, ugyanakkor a mezőváros sok településsel tartott házassági kapcsolatot a XIX. század első felében. Talán csak Tiszapalkonya, Szentistván és Egyek kapcsolatteremtése mutat magasabb intenzitást, bár Polgár óriási uradalma révén a vidékről bevándorló cselédség fontos letelepedési célpontja 73