Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

13. táblázat A kereskedők területi megoszlása a Közép-Tiszavidéken 1828-ban (fő) Települések Száma Lakossághoz viszonyított aránya (%) Heves 3 0,05 Kunmadaras 4 0,05 Kunhegyes 2 0,03 Mezőcsát 2 0,04 Polgár 1 0,02 Poroszló 0 — Tiszaabád 1 0,03 Tiszaszalók 0 — Tiszafüred 14 0,35 Tiszabő 11 0,75 Tiszaigar 3 0,22 A Közép-Tiszavidék egvéb települései 14 0,02 összesen 55 Forrás: 1828-as országos összeírás (Országos Levéltár) 0,05 A népességszám alakulása azt mutatja, hogy a 7 mezőváros a XTX. század első felében a népességkoncentráció színtere is. Ezért roppant tanulságos a hét mezőváros lakosságának házasságkötési kapcsolatait megvizsgálni (ÖRSI J. 1990, BARNA G. 1979). Nyilvánvaló, hogy egy-egy település népességének házasodási kapcsolatait a felekezeti hovatartozás egyértelműen meghatározza. A kapcsolatok területi elemzése nyomán azonban megrajzolható az a települési környezet, amellyel egy adott település sokoldalú kapcsolatot teremt. Itt egy igen fontos mozzanatra is ki kell térni. Nagyon sok házasságkötési kapcsolat mögött ugyanis „munkahely" jellegű kötődés áll. Igen sok esetben arról van szó, hogy a vidéki házasulandó fél már évek óta az adott településen „szolgál": uradalomban vagy módosabb gazdánál. A legpontosabban vezetett házasságkötési anyakönyvekből egyértelműen kiderül, hogy Kunmadaras, Tiszafüred, Polgár és Heves uradalmai és gazdaságai a vizsgált 25—27 esztendő alatt igen sok vidéki „munkavállalónak" biztosítottak munkát. . A házasságkötések alakulásának elemzését az 1825—1852 közötti anyakönyvek vizsgálata alapján végeztem el. A házasságkötések alakulásának több mint negyedszázadát áttekintve megállapíthatjuk,