Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

pedig alsófokú központtá, csakúgy mint a térségen belül Tiszaörsöt, Tiszabábolnát vagy Hejőbábát és Tarnamérát. A fentiekben már felvázolt folyamatok, a közép-tiszavidéki településhálózat történelmi alakulásának tényei azonban hamarosan nyilvánvalóvá tették az OTK hiányosságait és ellentmondásait. Miközben a településtudományok szakembereit is megnyugvással töltötte el a települések hierarchikus rendjének kialakítására tett kísérlet, a gyakorlati élet mellett egyre több elemzés jelezte a koncepció hiányosságait (BELUSZKY P. 1980. b., TÓTH J. 1978.). Mindenekelőtt azt, hogy a megfogalmazott merev és differenciálatlan településkategória rendszer alig igazítható az Alföld településhálózatához. A koncepció azon törekvése, hogy a településhálózatban a középfokú központok egyenletes területi elhelyezkedését kell elősegíteni, Abádszalók — Kunhegyes szerepkörének felcserélését eredményezte. Tiszafüred vonzáskörzetében ugyanis az évtizedek óta egyre több funkciót elvesztő Abádszalókot jelölték részleges középfokú központként a volt Kunhegyesi járás településeinek környezetében. A fél évtizede még fejlett járásszékhelynek talált Kunhegyes pedig más vonzáskörzetbe kerülve kiemelt alsófokú központ besorolást kapott (BELUSZKY P. 1980/a). A középfokú közigazgatási területbeosztás 1984-es reformjának időszakában több vizsgálat is jelezte a térségben tapasztalható problémákat (pl: Heves és Tiszafüred nem tölti ki a számára kijelölt vonzáskörzetet, illetve Kunhegyes valójában középfokú központként szerepel). Jóllehet ezek jelentős része a döntéshozók előtt is ismertté vált, az új területbeosztás mégis a korábbi elgondolások részbeni érvényesülését tükrözi (pl. Kunhegyest továbbra is mellőzi a területbeosztás, Mezőcsáttal és Polgárral szemben pedig Leninvárost, illetve Hajdúnánást és Balmazújvárost preferálja az 1984-es közigazgatási beosztás). A hagyományosan többszintű közigazgatás megszüntetése új helyzetet teremtett 1990 után. Bizonyos szerepkörök kialakulásánál, az intézmények mai telepítésénél azonban újra megfigyelhető az egykori járási határoknak megfelelő területi illetékesség újraéledése (pl. munkaügyi központok kirendeltségei, ipartestületek székhelyei). 59