Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

ben indokolttá teszi ezt. Roppant feltűnő azonban, hogy a megyehatárok mentén ritkulnak meg a járatszámok (pl. Egyek—Tiszacsege, valamint Dél-Borsod felé). Érthetetlen, hogy a 33. számú főútvonal Poroszló—Besenyőtelek közötti szakaszán nincs autóbusz-közlekedés. Poroszlót mindössze 120 járatpár érinti hetente. Ebből a szempontból Kömlő, Tiszanána, Kisköre vagy Tárnáméra szerepe is jelentősebb. Nyilvánvalóan a fentiekkel is magyarázható, hogy a három közúti forgalmat lebonyolító híd közül éppen a legnagyobb áteresztő képességű Tisza-híd (Poroszló—Tiszafüred között) bonyolítja le a legkisebb menetrend szerinti autóbusz-forgalmat. A vizsgált térség településeinek többségéből tehát a Közép-Tiszavidék valamelyik centruma 30 percen belül elérhető. Tiszapalkonya és Miskolc között villamosított vasútvonal teszi kényelmessé és gyorssá a közlekedést. A Közép-Tiszavidék vasútvonalainak többsége azonban korszerűtlen, kis kapacitású. Különösen érvényes éz a Mezőcsát—Nyékládháza szakaszra, valamint az Ohat—Pusztakócs— Polgár—Nyíregyháza vonalra. A közúthálózat Mezőcsát, Nemesbikk, továbbá Kisköre, Pély, valamint Borsodivánka—Tiszabábolna környékén teljesen leromlott állapotban van. Az autóbusz-közlekedés segít ugyan a Közép-Tiszavidék közlekedési feltárásában, a heti járatpárok száma viszont meglehetősen nagy eltéréseket mutat. Az autóbuszjáratok csak Tiszaújváros, Polgár és Heves környékén segítik erőteljesen a településközi kapcsolatok alakulását. 4. A közép-tiszavidéki központok közigazgatási szerepköre, az igazgatási szerepkör hatása A XIX. században kiépülő polgári közigazgatás központi funkciót hordozó intézményei a Közép-Tiszavidék piaci-vásári központjaiba települtek. Ez a folyamat azonban nem volt gyors, nem érintette mindegyik vizsgált települést és meglehetősen ellentmondásos. A központ-kiválasztáskor, illetve az igen gyakori megye-, járás-, és városkörnyéki közigazgatási határmódosítások során érvényesülő erőteljes állami (megyei) beavatkozás az egyes települések központi funkcióit legtöbbször csaknem teljes mélységében érintette. '.