Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

határokhoz köthető közlekedésszervezési megoldások azonban több esetben is gátolják a centrumok vonzásának érvényesülését. Ma már a vizsgált térség településeinek döntő többsége a kilenc centrum valamelyikét 30 percen belül elérheti (5. ábra). Heves megyében Sarud, Dél-Borsodban Négyes, Tiszabábolna és Tiszavalk, HajdúBiharban Tiszacsege, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig Nagyiván lakossága viszont csak 40—50 percen belül érheti el a legközelebbi központot. Az egyes centrumok közlekedésföldrajzi vonzáskörzetét vizsgálva jól látható, hogy a közutak össze/utasa, illetve a vasútvonalak kiépítettsége jelentős mértékben javítja a központok elérhetőségét. A 30 perces izokrón által határolt vonzáskörzetek kiterjedtségét a közutak és a vasutak futása határozza meg. Tiszaújváros közlekedésföldrajzi vonzáskörzete azonban a 35. számú főútvonal, valamint a Tiszapalkonya—Miskolc vasútvonal mentén hosszan elnyúlik. A települések és a lakosság számát tekintve a kilenc centrum közlekedésföldrajzi vonzáskörzete nagy eltéréseket mutat (8. táblázat). 8. táblázat A vizsgált centrumok közlekedési vonzáskörzetéhez tartozó települések száma és népessége (1990) települések száma lakossága (fő) Abádszalók 6 30 221 Heves 15 30 120 Kunhegyes 8 23 957 Kunmadaras 6 37 775 Mezöcsát 15 20 966 Polgár 5 25 013 Poroszló 10 34 248 Tiszafüred 11 24 651 Tiszaújváros 15 25 002 Forrás: KSH 1990. évi népszámlálás, 7, 11, 12, 13. kötet (1992). A települések számát tekintve Heves, Mezöcsát és Tiszaújváros, a lakosság száma alapján Kunmadaras, Poroszló és Abádszalók közlekedésföldrajzi vonzáskörzete a legjelentősebb. Ugyanakkor tudjuk, hogy Kunmadarasról és Abádszalókról több, a településhierarchia ma52