Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

A településeknek mintegy 45%-án a római katolikus vallásúak aránya 65% fölötti, 16 településen viszont a református vallás a jellemző. Huszonegy település vegyes felekezetű lakossággal rendelkezik. Több nagy, jellegzetes övezetet figyelhetünk meg. Heves környékén (Tarnaörstől Kisköréig), valamint Tiszagyulaháza—Polgár— Egyek—Nagyiván—Tiszaörs térségében a római katolikus vallású népesség a települések lakosságának 80—99%-át alkotja. Mezőcsát, továbbá Kunhegyes és Kunmadaras környékén viszont a református felekezethez tartozók vannak többségben. Az övezetek találkozási pontjainál vegyes felekezeti megoszlású települések helyezkednek el (pl. Tiszafüred, Poroszló, Abádszalók). Az izraelita felekezethez tartozó lakosság aránya mintegy 30 közép-tiszavidéki településen haladta meg az 1%-ot. Huszonkilenc településen zsinagóga vagy imaterem volt az 1930-as években (GAZDA A. 1986). Tekintettel a zsidó népesség kereskedelemben betöltött szerepére érdemes megemlíteni, hogy Mezőcsáton 8,8%, Tiszafüreden 5,0%, Hevesen 4,2%, Kunmadarason 3,8%, Polgáron 3,7%, Poroszlón 3% volt az izraelita felekezethez tartozó népesség aránya az 1930-as években. A XX. század közepéig tehát a birtokstruktúra, a gazdasági élet alakulása és a lakosság felekezeti megoszlása is jelentős mértékben hatott a településközi kapcsolatra egy-egy központ környékén. A XX. század második felére a térség gazdasági és társadalmi viszonyai alaposan megváltoztak. Elsőként a gazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat kell megemlítenünk. Az 1960-as évekre kialakult mezőgazdasági nagyüzemekben a növénytermelés vált meghatározóvá, bár az ágazat eredményei általában elmaradtak a megyebeli átlagoktól. Miközben a nagyüzemi mezőgazdaságban egyre kevesebb aktív kereső talált munkát, a bőséges és olcsó munkaerőre alapozva az 1960-as évek végétől kezdetét vette az ipartelepítés. Az iparosítás elsősorban a kiemelt szerepkörű településekre (Heves, Tiszafüred, Tiszaújváros) koncentrálódott, bár Kunhegyesen, Abádszalókon, Kunmadarason, Egyeken, Kiskörén, Tiszanánán, Tiszacsegén, Mezőcsáton és Tiszakesziben is épültek különböző ipari üzemek, telephelyek. A legjelentősebb ipari termelői kapacitás Tiszaújvárosban jött tétre, de számottevőek voltak a Hevesen és Tiszafüreden megvalósított beruházások is. Míg azonban Tiszaújvárosban önálló 41