Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

Tiszaszentimre) jellemezhetők a legkiegyensúlyozottabb birtokstruktúrával. Roppant tanulságos a korabeli birtokviszonyok településenkénti áttekintése is. Igen jellemző ugyanis, hogy az egyes birtokkategóriák közül melyik foglalja el egy-egy település földterületének relatív vagy abszolút többségét. Ez elég jól mutatja, hogy az adott településen a földbirtoknagyság súlypontja hol, melyik birtokkategóriánál található (5. táblázat). 5. táblázat A Közép-Tiszavidék településeinek csoportosítása az összterületből legnagyobb arányt elfoglaló birtokkategóriák alapján, 1935 (%) 0-5 5-50 kat. h. 50100-500 kat. h. 500-1000 kath. 1000 kat. h. fölött kat. 100 h. kat. h. Tiszagyulaháza: 79,7 Kömlő: 64,4 Zaránk: 63,0 Igrici: 58,4 Hejökeresztúr Négyes: 53,8 Kunhegyes: 52,4 Hejőpapi: 49,5 Egerlövö: 49,0 Tamabod: 48,0 Nemesbikk: 46,9 Erk: 46,6 Nagycsécs: 45,4 Gelej: 43,9 Tiszabő: 43,6 Tárnáméra: 42,1 Tamazsadány: 41,3 Tiszaszentimre: 39,4 Átány: 39,1 Hejőkürt: 38,6 Tiszanána: 37,8 Tarnaörs: 37,5 Mezőcsát: 37,0 Tiszapalkonya: 36,5 Kunmadaras: 36,3 Heves: 33,3 Kenderes: 28,8 Kisköre: 28,7 Egerfarmos: 28,6 Sajószöged: 60,1 Hevesvezekény : 59,3 Boconád: 52,1 Tiszavalk: 45,6 Tiszaörvény: 52,4 — Tiszaoszlár: 68,1 Új lőrincfalva: 66,9 56,0 Tiszaderzs: 47,0 Muhi: 44,6 Tiszadorogma: 41,9 Szakáld: 38,5 Mezőnagymihály: 38,1 Tiszaigar: 38,0 Hejőszalonta: 34,9 Tiszafüred: 32,8 Pély: 29,6 Tiszakeszi: 29,5 Tiszaszőlős: 29,2 Hejőbába: 44,5 Polgár: 65,5 — Ároktő: 56,2 Sajóörös: 42,7 Borsodivánka: 49,8 Tiszaszederkény: 33,5 Tiszatarján: 48,5 Erdőtelek: 28,1 Tiszacsege: 43,8 Tiszaroff: 26,3 Egyek: 42,0 Abádszalók: 40,1 Sarud: 39,9 Tiszaörs: 38,8 Tiszabábolna: 37,9 Tiszabura: 36,9 Tarnaszentmiklós: 35,7 Nagyiván: 33,0 Szentistván: 32,9 Poroszló: 30,8 Forrás: Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. 35