Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

bár az egykori járásszékhely 2—5 település számára még mindig a ,,várost" jelenti. Sőt napjainkban egyre inkább tényleges kistérségi centrum, hisz a gazdasági-társadalmi átalakulás ismét előtérbe helyezi a korábban létezett funkciókkal kapcsolatos igényeket (pl. szakbolt­hálózat, bizonyos igazgatási intézmények, szolgáltatóipar). Polgár központi szerepkörének alakulását Tiszaújváros és Hajdúnánás hatása is befolyásolta. Ennek ellenére azonban Polgár térségében is megfi­gyelhető a kisváros településhálózati pozícióinak erősödése, jóllehet éppen Polgár környéke a leginkább „dezorientált" térség. Abádszalók, Kunmadaras és Poroszló viszont mára elvesztette az egykor inkább csak töredékeiben, részlegesen meglévő központi szerepkörét, városi funkciókat hordozó intézményeit. Poroszló egyre inkább Tiszafüred, Abádszalók részben Kunhegyes és Tiszafüred, Kunmadaras pedig mindinkább Karcag (és Kunhegyes) vonzás­körzetébe integrálódik. 9. Dolgozatommal ismételten szeretném felhívni a figyelmet a kis­városok problémáira. A Közép-Tiszavidéken, ebben a megyehatárok által szabdalt, periferikus fekvésű, társadalmi-gazdasági hátrányokkal küzdő térségben a kisváros valóban a településhálózat összekötő láncszeme. A városi szolgáltatások iránt megnyilvánuló igények, a helyi társadalom és a gazdaság regenerálódása, a közlekedésföldrajzi adottságok mindinkább a korábbi, a polgárosodás időszakára jellem­ző városállomány térbeli újraéledése irányába hatnak. Ez természe­tesen egyáltalán nem véletlen, s nincs ellentmondásban a térség köz­pontjainak hierarchizálódásával sem. Napjainkban a Közép-Tisza­vidéken kevesebb számú, városi jellegű térszervező centrum van, mint amennyinek a lehetősége egy évszázaddal ezelőtt adott volt A városi szerepkörű települések száma azonban mégsem egyezik az 1970-es évek elejétől feltételezett centrumok számával. A térség ma létező hat centruma közül három (Heves, Tiszafüred és Tiszaújváros) jelen­tős vonzáskörzettel rendelkező kisváros, Mezőcsát, Kunhegyes és Polgár pedig kisebb vonzáskörzetet kialakító, az előzőektől kissé ala­csonyabb hierarchiaszintbe sorolható központ. A reményeink szerinti központi területfejlesztési politika a megyehatárok merevségét is ol­dani fogja. A központi és helyi (kistérségi) területfejlesztési, települési politika feltételezett ötvözésekor pedig minden bizonnyal a településhálózat tartós alaptendenciáinak ismeretére lesz szükség a Közép-Tiszavidéken is. 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom