Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

városokat a kézműipari fellendülés csak lassan, a céhes keretek bomlásának időszakában érte el. A települések lakosságának szükségleteit is meghaladó méretű kereskedelem, a kézművesek és kereskedők tevékenységét kisérő szerény, vagy jelentősebb vásári-piaci funkció a vizsgált centrumok életében is megjelenik. Több központ esetében a népességkoncentráció felerősödése is megfigyelhető. 2. A XIX. század második felétői fokozatosan kiépülő polgári közigazgatás „centrumigénye" alapvetően befolyásolta a megfigyelt központok településfejlődési pályáját. Ezen kisebb, alacsonyabb hierarchiaszintű központok esetében a változás lassú, illetve hosszabb távú tendencia. Az a kérdés mindössze, hogy a korábbi mezőváros át tud-e alakulni jogilag elismert várossá (rendezett tanácsú város), s közben a településhálózatban is központi funkciókra berendezkedett elem lesz-e, megfelelő intézményekkel, vagy sem. Természetesen nem mellékes a központ szolgáltatásait igénybe vevő, a centrumtól függő vidék falusi településszerkezete, illetve a központ—vidék kapcsolatteremtés lehetősége sem. így tehát a településhálózat alakulásában nagy szerepe volt az állami (központi) döntéseknek. A központhálózat legalsó szintjén ezért lett fontos, ha egy centrum középfokú közigazgatási székhellyé vált. A szomszédos Tiszafüred és Poroszló, továbbá az egymás mellett fekvő Abádszalók, Kunhegyes és Kunmadaras településhálózati rangjának alakulása teljes mértékben összefügg Tiszafüred és Kunhegyes járásszékhellyé emelkedésével. Kunmadaras és Poroszló lassú településhálózati szerepvesztése a szomszédos járásszékhelyek előretörésével is magyarázható. Heves és Mezőcsát viszont a járásszékhellyé válás után a XIX. század közepétől vetélytárs nélkül válhatott a környező települések központjává. A vizsgált centrumok a XX. század elejére már erőteljesebben differenciálódtak. Többségükben az adott korszak központjainak alsó szintjét jellemző központi funkciót hordozó intézmények telepedtek le. A központi funciók egyrészt a gazdasági-kereskedelmi és hitelélethez kapcsolódnak, de jelentős volt a közigazgatási-igazságszolgáltatási, az egészségügyi, az oktatási-kulturális intézményeknek, a szolgáltatási tevékenységet végző kisüzemeknek a településhálózat falusi elemeire gyakorolt hatása is. A központi funkciót hordozó intézmények településközi kapcsolatokat teremtettek, így a vizsgált centramok többsége körül kisebb157