Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

róságok, földhivatalok, munkaügyi központok kirendeltségei, APEHkirendeltségek) sokféle és igen intenzív településközi kapcsolatokat teremtettek az utóbbi években. Nem meglepő tehát, hogy a KözépTiszavidék centrumai közül azok a központok emelkedtek ki (Heves, Tiszaújváros és Tiszafüred), amelyek a vizsgált kapcsolatfajták mindegyikében magas arányt értek el. Figyelemre méltó azonban, hogy Mezőcsát, Kunhegyes és Polgár intézményei felé is sok kapcsolat irányult. 36. táblázat A Közép-Tiszavidék centrumaiba belépő, „város-falu" jellegű kapcsolatok ágazati összetétele (1991—1992) (db) Település Összes Hatósági, igazgatási, igazságszolgáltatási Kiskereskedelmi Egészségügyi Középfokú oktatási Szolgáltatási Abádszalók 5,0 — 1,5 ___ — 3,5 Heves 400,1 96,0 24,3 166,0 31,0 82,8 Kunhegyes 81,3 5,0 15,8 7,0 23,5 30,0 Kunmadaras 3,0 — 1,5 __ — 1,5 Mezőcsát 114,9 16,0 17,9 32,0 4,0 45,0 Polgár 54,6 2,0 10,7 6,0 4,0 31,9 Poroszló 11,4 _ 1,6 _. _.,_ 9,8 Tiszafüred 209,1 51,0 26,8 51,5 18,0 61,8 Tiszaújváros 405,6 106,0 34,8 157,5 42,0 65,3 Mindösszesen 1285,0 276,0 134,9 420,0 122,5 331,6 Forrás: Kérdőíves adatgyűjtés a Közép-Tisza vidék településein (1992-1993). A kapcsolatteremtések száma ugyanakkor természetesen nem tükrözi a vonzás intenzitását. Az 1980-as évek elején végzett megfigyelések alapján Tiszafüred környékén a kiskereskedelem vonzása hozta létre a leggyakoribb, legintenzívebb kapcsolatot a város és vidéke között. Tiszafüred vonzáskörzetében az átlagos vonzásintenzitás mutatójának 59,9%-át a kiskereskedelmi, 19,1%-át a szolgáltatási, 7,8%-át az oktatási, 6,7%-át az egészségügyi, 6,5%-át pedig a közép151