Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

A vonzásintenzitás alakulása roppant nagy eltéréseket mutat. Tiszaújváros közelében egyes települések igen magas értékkel rendelkeznek. Tiszapalkonya, Oszlár, Sajóörös és Sajószöged 30,00 napi ingázó/100 lakos körüli értéke rendkívül intenzív kapcsolatra utal, de igen erőteljes Tiszaújváros vonzása a 15,00—30,00 napi ingázó/100 lakos mutatóval jellemezhető Hejőkürt, Hejőbába, Nagycsécs, Polgár, Tiszagyulaháza és Újtikos esetében is. Nyilvánvaló, hogy Heves, Kunhegyes és Tiszafüred környékén a munkaerővonzás intenzitása alacsonyabb, mint Tiszaújváros térségében. Heves vonzásterületén azonban a vonzásintenzitás átlagos értéke elég magas volt (4,39 napi ingázó/100 lakos). Kunhegyes vonzásterületéhez az 1980-as évek legvégén is 7 település tartozott, Tiszafüred munkahelyei pedig továbbra is 8 település munkavállalóit vonzották jelentősebb mértékben. Az átlagos vonzásintenzitás alacsonyabb értékei (Kunhegyes vonzásterületén: 3,14, Tiszafüred környékén 2,65 napi ingázó/100 lakos) ellenben jelzik, hogy a két központ munkaerővonzása gyengébb, a vonzásterület településeire más központok is nagy hatással vannak (pl. Eger, Szolnok, Karcag, Kisújszállás). A legutóbbi évek változásai éppen azt igazolják, hogy a munkaerővonzás valóban nem tartozik szorosan az egyes központok vonzáskörzet jellegű funkciói közé. 1991-ben és 1992-ben ugyanis Hevesen, Kunhegyesen és Tiszafüreden a korábbi nagyszámú vidéki munkaerőt foglalkoztató üzemek sorra megszűntek, tönkrementek. Kunhegyesen és Tiszafüreden mintegy 5—600 fővel csökkent a vidéki munkavállalók száma. A csökkenés Hevesen is 450—500 főt érint. Mindhárom centrum egykori vonzásterületén a munkanélküliség igen magas, a megyei és az országos átlagot is felülmúlja (DÖVÉNYI Z. 1993). Ez a három központ tehát elvesztette munkaerővonzási szerepkörét. Ugyanakkor Tiszaújvárosban napjainkban is 6500 fő körül alakul a napi ingázók száma. A speciális funkciók között szólnunk kell még a közép-tiszavidéki centrumok idegenforgalmi-rekreációs szerepköréről is. Új, tartósnak tűnő jelenségről van szó, mely az utóbbi néhány évben egyre inkább fontossá válik. Növekszik a Tisza-tó idegenforgalmi szerepe (Abádszalók, Poroszló és Tiszafüred esetében) illetve a folyó menti üdülés-pihenés jelentősége (Polgár, Tiszaújváros). Mezőcsát, Heves 145