Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX–XX. században – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 54. (1995)

azt mondhatjuk, hogy a köz- és szakigazgatási, hatósági tényező tényleges szerepe, súlya a lehetségestől nagyobb: egy-egy település vonzáskapcsolatának irányát a köz- és szakigazgatási, hatósági kötődés 1/3-ot meghaladó mértékben befolyásolja. Ez a többi kapcsolatféle viszonylagos súlytalanságára, a központok sokoldalú fejlettségének hiányára utal. Részben az egyes központok funkcióinak eltérő fejlettségéből, íészben pedig a településhálózati, közlekedésföldrajzi adottságokból fakad, hogy a vizsgált centrumok általános vonzáskörzete különböző térbeli kiterjedésű (17. ábra). A XX. század első felében a KözépTiszavidéken Mezöcsát, Tiszafüred és Heves rendelkezett a legnagyobb komplex vonzáskörzettel. Mezöcsát vonzáskörzetét 16 település (17 870 lakos), Tiszafüredét és Hevesét pedig 12—12 település (33 147 illetve, 30 093 lakos) alkotta. Polgár vonzáskörzete 3 (4045 lakos), Kunhegyesé 4 (12 566 lakos), Abádszalóké és Poroszlóé pedig 1—1 településre (2000 és 493 lakos) terjedt ki az 1920-as és az 1930-as években. A vizsgált centrumok közül Kunmadarasnak nem volt vonzáskörzete. Meg kell említenünk, hogy a Közép-Tiszavidék települései közül 12 falu a térségen kívüli centrumok felé vonzódott. Dél-Borsodban Mezőkövesd vonzáskörzetéhez 4 falu, a Sajó mentén Ónod vonzáskörzetéhez 2 település tartozott. Mezőnagymihály Mezőkereszteshez, Tiszacsege Debrecenhez,Kenderes Kisújszálláshoz, Tiszabő Törökszentmiklóshoz, az Tárna menti Erk és Tarnaőrs pedig Jászárokszálláshoz kapcsolódott. A Mezőcsáti járás vizsgált települései 15,12 kapcsolatféle/település értékkel kötődtek a járásszékhelyhez. A járási központ vonzáskörzetéhez közülük csak 16 falu tartozott: ezek átlagos kapcsolatteremtési mutatója 17,73. Ez aránylag magas érték. Figyelmet érdemel, hogy 6 település (Igrici, Tiszadorogma, Ároktő, Tiszakeszi, Tiszatarján és Hejőkürt) átlagos vagy átlag fölötti értékkel kötődik a vonzásközponthoz. Ugyanakkor a Sajó és a Hejő melletti falvak (Sajóörös, Sajószőged, Hejőszalonta, Hejőkeresztúr, Szakáld és Oszlár) igen alacsony mutatói jóformán csak a közigazgatási-igazságszolgáltatási kapcsolatokat tartalmazzák. Lényegében véve Mezőcsátnak a járáson belüli periferikus fekvése tette lehetővé Polgár vonzás111