Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

érzésünk, hogy nem is az egyszerű nép gyer­mekei írták ezeket a dalokat, hanem magas is­kolázottsága, nagy elméleti felkészültségű mű­költők. Formai tökéletességüknél is csak egyvalami figyelemreméltóbb: a gondolati gaz­dagság. Az elnyomatás századaiban ezek a dalok voltak a nép egyetlen vigasztalói. így a dalok összegyűjtött együttese, a sokkötetes, művészi és gondolati szépségű észt Kanteletár a múlt század függetlenségi harcában nemzetformáló erővé tudott válni. Ehhez kapcsolódik J. V. JANNSEN (1819—1890) író 1869-ben meg­alapított „Vanemuine" dalosegyletével induló észt kórusmozgalom. A hatalmas erőket össze­fogó dalgyűjtő mozgalomból az észt nemzeti tudat izmosodása, Esztónia határokon túli elis­mertetése szempontjából mondhatatlan jelentő­ségű mű született; az észt nemzeti őseposz, a Kalevipoeg. 1838-ban Tartuban Fr. FAEHLMANN ve­zetésével megalakul az Észt Tudós Társaság. Ez az első olyan egyesület, amely tudományo­san és rendszeresen foglalkozik az észt nyelv­vel, az észt kultúrával. Alapításakor kitűzött egyik fő feladata az észt népi kultúra feltérké­pezése, megmentése, elsősorban pedig a Kale­vipoeg mondai hőshöz fűződő epikus dalok összegyűjtése. A munka dandárját maga FAEHLMANN, majd korai halála után barátja és munkatársa, Fr. R. KREUTZWALD vidéki orvos végezte. KREUTZWALD hosszas gyűjtő- s körülbelül tíz évi fáradságos szer­kesztői tevékenység után jelentkezett a kész művel, mely végleges formájában — majd két­ezer sor terjedelemben — Kalevipoeg (Kalev fia) címmel jelent meg 1857—61 között. 47 A Kalevipoeg főhőse az észtek első, mon­dai homályba vesző királya. Robusztus alakjá­ban nemzeti eszményét teremtette meg a nép. Hatalmas, jókedvű legény, telve jóindulattal és jámborsággal, telve igazságérzettel és nagy tet­Egy 1896-os dalos embléma Aime PII RÓJA: Kalevipoeg a kürttel. Mozaik, 1957 47 HUNFALVY P. 1871. I. 190—231. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom