Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)
lauzolja a nézőket, abba a korszakba, amikor az észtek a német feudális hódítókkal vívták felszabadulásukért elkeseredett, de csak a filmvásznon sikeres harcukat. S ezzel nemcsak a film sokat próbált szereplőinek nyújtottak végül is elégtételt, de teljesítették filmes kultúrmissziójukat: erősítették az észtek öntudatát, táplálták nemzeti érzéseiket. A film sikeréhez nem kis mértékben járult hozzá az észt filmmel szinte egyidős K. MÄRSKA operatőri munkája, amely más produkcióknál is megközelítette, vagy elérte az igazán ti A lovag végakarata" című film főhőse, Gabriel professzionalista operatő- (Rendező: G KROMANOV) rök színvonalát. Gondolunk itt olyan alkotásaira, mint a kétrészes „Rummu Jüri" (1929), egy film a bátor és találékony parasztról, aki felveszi a harcot a földesurakkal, mégpedig olyan sikerrel, hogy egy balti német újság egyenesen lázítónak minősíti. Amelyben kinevetik a balti bárókat, a baronesszeket és a körülöttük lebzselő, ingyenélő figurákat. De ugyancsak ő vitte fimre E. V1LDE azonos című elbeszéléséből a ,, Koldus-meny asszony ok"-at és a ,,Dollárok"-at (mindkettőt 1929-ben). Dokumentumfilmjei közül legszámottevőbb munkája a „Filmkarnevál Észtországon át" című egészestés összeállítás volt, amelyhez munkatársaival együtt több mint 17 ezer kilométernyit utazott Észtországon keresztül és megörökítette a legszebb észt tájakat, városokat, történelmi nevezetességeket olyan alapossággal, hogy a háború utáni Európa több országában is tetszést aratott. 1 Az 1920-as években, vagyis az észt „némafilm" időszakában az említett filmstúdiók által készített filmekről sajnos, nem állnak pontos adatok rendelkezésre. Vagyis az észt film történetének kutatói — hasonlóan a magyar kollégáikhoz — lényegében néhány napilap, kortárs hírlap tudósítás anyagára támaszkodhatnak csupán a hőskort illetően. Pedig — mint ahogy egy tanulmány a magyar némafilmekkel kapcsolatosan kifejti — „...egy ország kulturáltságának 195 J. RUUS: Kino. In: Sovjetskaâ Èstonija. Tallinn, 1979. 323. p. 163
