Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

1928-ban a Budapesten megrendezett III. finnugor kul­túrkongresszus alkalmából két legnépesebb rokonnépünkről magvas tanulmánykötet látott napvilágot, amelynek indító ta­nulmányát a szerkesztő Teleki Pál nem mint a kormány kong­resszust támogató tagja, hanem mint nemzetközi bizottságoknál szakértőként is gyakran felkért földrajztudós készítette. A térsé­get áttekintve vizsgált területün­ket, Észtországot a következő szavakkal helyezte el földünk atlaszán: „A világ bármely te­rületét, bármely táját szemlél­jük, egyéni, önálló vonások tűn­nek szemünkbe, de egyben azt fogjuk találni, hogy a kétoldali szomszédos tájak közt átmene­tet, kapcsot is alkot. Némely МИШ tájnál az egyéni, másnál az át­meneti jelleg domborodik ki jobban... Finnország... sehol a Kálmán Béla Tartuban 1934-ben világon vissza nem térő egyéni jellemvonásokkal áll előttünk, mégis... nehéz volna eldönteni, hogy egészében vájjon a Baltikumhoz, vagy a nagy kelet-európai orosz táblához sorolhatjuk-e? Ez vonatkozik a terület egészére. De ha tagoljuk, könnyebb dolgunk van... négy nagy területet különböztethetünk meg. Történelmileg csak a három déli jön számba. Az egyik közülük magterület, az egyéniség kifejezője és megőrzője, a másik kettő szélterület, átmeneti terület, a kapcsolatok, harcok, külső befolyások területe... Észtország szélterület. Egyénisége, a hátországgal szemben való különbsége, csak tengerparti jellegében, az egész ország tengerközelségében nyil­vánul meg." 18 Vizsgáljuk meg közelebbről, kik is észt rokonaink, honnan érkezhetett első népességük mostani hazájuk földjére! A délnyugati és délkeleti irányú eredetre utaló régészeti leletek tanúsága szerint a neolitikumtól kezdve élik ezt a területet azok az őslakók, akik a Ladoga-tói és a baltikumi részek irányából viszonylag sűrű bevándorlásaikkal benépesítik a vidéket. A kőkor eszközanyaga ugyancsak 17 B. KÁLMÁN, 1936, 200—201. p. — KÁLMÁN B. 1989. 133—138. p. 18 TELEKI P. 1928. 9—10. p. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom