Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
Karcagon az 181 l-es portaosztáskor a birtoknagyságot, illetve a házak dicális osztályát vették alapul. Az első rendű házat építeni képeseknek 450, a második osztályúaknak 360 négyszögölet adtak, míg a harmadik rendbelieknek "amilyen, • • ÍÍ> 620 s amennyi jut . 1811-ben a Kerületek a papírpénzek elterjedése, s elértéktelenedése miatt a redemptusoknak adandó házfundusok árának 6-ról 12 krajcárra emelését javasolták 62 ^ Végül a következő évben a kerületi közgyűlés a házfundusok árát a redemptusoknál négyszögölenként 9, az irredemptusoknál viszont 18 krajcárban szabta meg. Halason a lakosok ezt sokallták, s kérték a Kerületeket, hogy a régi árakat (négyszögölenként 3 és 4 1/2 krajcárt) hozzák vissza. 622 Végül a közgyűlés némileg lejjebb vitte az árszabást, s azt 6, illetve 12 krajcárban rögzítette. A következő évben ehhez azt is hozzáfűzték, hogy az alkalmatlan helyekre a redemptusoknak a díjszabás 2—3, a valamivel jobbaknál 3—4 krajcár legyen négyszögölenként. 624 1815-ben Kunszentmártonban 33 házigénylő közül 9 főt utasítottak el. Közülük egy volt redemptus, kettő mesterember, s hat irredemptus. 625 A megnyert házhelyekkel való kereskedés a sűrű tiltások ellenére is gyakori volt. 1818-ban Félegyházán kimondták, hogy eztán ezt a házhelyek azonnali elkobzásával fogják büntetni. 626 1819-ben a Kerületek ölenként 18 krajcárban határozták meg az irredemptusoknak adandó házhelyek új árát, míg a redemptusokét 9 krajcárban rögzítették. Tíz ölben határozták meg a kiosztandó házhelyek szélességét, s 8 lábban a felhúzandó épületek magasságát. Azt is kimondták, hogy senki nem fog addig házhelyet kapni, míg a kéményre való téglát, s a fedélnek való zsindelyt vagy nádat be nem szerzi. ' 1820-ban kerületi határozatban rögzítették, hogy azokat a házhelyeket, melyeken három év alatt nem épült ház, tulajdonosától elkobozzák, s másnak adják 62% Ekkoriban Kunszentmártonban a porták ölét a redemptusoknak 12, az irredemptusoknak 24 krajcárban határozták meg. Alsószentgyörgyön 1822-ben a vízállások osztásánál csak a kerületileg kiszabott összeg felét számították fel. 630 Ebben az évben a kerületi közgyűlés újra megtiltotta a házfundusok apróbb darabokban történő eladását. Halason 1824-ben kimondta a tanács, hogy a honossággal nem rendelkezők "pénzek elvesztése alatt semmiféle fekvő fundust alkudni, vagy venni ne bátorkodjanak". 632 Ez év folyamán Szabadszállás a házhelyfold áránál a kerületi 620 SZML Karcag, tan. jkv. 1811. máj. 13. 85. 271. sz. 621 SZML Jászkisér, körlev. jkv. 1811. 341. 415. sz. 622 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1813. máj. 4. 45. 72. sz. 623 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1813. szept. 19. 74. 106. sz. 624 SZML Jászkisér, körlev. jkv. 1813. 527. 629. sz. 625 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1815. ápr. 22. 187. 534. sz. 626 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1818. febr. 7. 119. 30. sz. 627 SZML Jászkisér, körlev. jkv. 1819. 241. 222. sz. 628 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1820. 4. fasc. 1416. sz. 629 Dósa J.—Szabó E., 1936. 68. 630 SZML Jászalsószentgyörgy, tan. jkv. 1822. ápr. 3. 424. 90. sz. 631 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1822. 4. fasc. 1417. sz. 130
