Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

újonnan bekerültek számát, illetve a vállalt és a váltott birtokok nagysága közötti eltéréseket. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a kérdéses nyolc év alatt 23 fő esett ki a földváltók közül, kik zömmel — 8 fő a 25, 6-an az 50 és 4-en a 75 forintos kategóriába tartozók — kisbirtokosoknak tekinthetők. (A "legvagyonosabb" távozó eredetileg 300 forinttal szerepelt.) Ezek egy része elköltözött, zöme viszont 1753-ban is a településen élt, de már irredemptusként. Ugyanakkor 20 alatti az idegenből beköltöző, s földet szerző családok száma. Ezek jórészt szintén az alsóbb birtokkategóriákba tartoztak. A legvagyonosabb jövevény szerepelt volt 500 forinttal szerepelt, amivel a második legnagyobb birtokosa lett a településnek. Teljesen egyezett a földváltás összege 76 főnél, többet váltott 13, kevesebbet pedig 12 fő. 178 Dósán a megváltakozás mértékegysége a kötél volt, mely ölekre oszlott. Itt egy öl föld szántóban 2 kat. hold és 124 négyszögöl, míg kaszálóban 1422, legelőben pedig 1147 négyszögöl volt. A fejsze föld elnevezést is használták, de ennek jelentése bizonytalan. 179 1745-ben 104 lakos 227 1/2 kötél földet váltott. 180 Egyénenként 1/2-től 6 kötelet redimáltak, egy kötél földbirtok ára 36 forint 90 dénár volt. A Liber Fundi 1834-es másolata szerint 1 fő 1/2, 32-en 1, 44-en 2, 5-en 3, 19-en pedig 4 kötelet váltottak. A legnagyobb birtokos a földváltás idején Gulyás György volt, 6 kötél földdel, őt Túri Ferenc és Jámbor János egyaránt 5—5 kötéllel követték. A 4 kötelesek közül még a Bozóky (2), Sedony, Béres (2) és Kiss családok emelhetők ki. 181 Utóbb a váltott földmaximumot csak 4 kötélben adták meg. Felsőszentgyörgynek a világháború alatt minden községi anyaga elpusztult, így csak részadatok maradtak a redempcióról. Az alapegység a kötél föld volt, mely 40 holdat tett ki, s négy figurra oszlott. 182 Itt összesen 94 1/2 kötél volt a megváltott földmennyiség, s egy kötél 45 forintot ért. 183 A legmagasabb váltott föld 180 forintos, míg a legalacsonyabb 22 forint 30 krajcáros volt. 184 A korabeli adóösszeírások alapján a legnagyobb birtokot váltó személy Bognár Jakab lehetett. Itt Fodor Ferenc 64 redemptusról tud a földváltáskor. 185 Karcagon a váltás alapegysége az 5 forint értékű lánc volt, mely közel két holdat (1 kat. holdat és 1480 ölet) tett ki. 186 1746-ban 475 személy jelentkezett a redempcióra, ám a Liber Fundi 1764-ben már 572 földváltót írt össze. 187 A 178 SZML Jászjákóhalma, Liber Fundi 1753/1754. 30—41. 179 Gyárfás I., 1880. 682. 180 Gyárfás István szerint a kötél helyett Dósán az öl mértékét is használták, de sem a két mértékegység viszonyát, sem az öl föld árát nem adja meg. Gyárfás I., 1880. 682. Az öl utóbb a kötelet kiszorította. Ezt igazolja, hogy 1848 nyarán, a nemzetőrség szervezésekor a hiányzó létszámot a legvagyonosabbakból pótolták, kik között 28, 29 és 36 öl ősi földdel rendelkezőket is említettek. SZML Jászdózsa, tan. jkv. 1848. jún. 19. 119. 61. sz. 181 SZML Jászdózsa, "Liber Fundi Jász-Dósa község földváltságáról. 1834". 182 Gyárfás I., 1880. 682. 183 Hild V., é.n. VII. köt. 6. 184 Bagi G., 1991. 221. 185 Fodor F., 1935. 444.p. 186 Gyárfás I., 1880. 682. 187 SZML Karcag, Liber Fundi, 1764—1807. (Itt egy fövel a számozásnál tévesztettek.); Örsi 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom