Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

(Feketék, Nyitraiak, Sallaiak), mások viszont efölé kerültek. A birtoknövekedésnek mindazonáltal 1880-ig vannak kimutatható nyomai. így példaként említhető Kaszás István, aki 194 forintos földjét 1880-ra 293 forintosra növelte. Kunszentmártonban a megmaradt levéltári anyag szintén lehetővé teszi a redempciónak az 1853-as tagosítás során készült adatsorokkal való összehasonlítását.

432 АШ 1251 №1 0—25 forintos földet bír: 25—50 forintos földet bír: 50—75 forintos földet bír: 75—100 forintos földet bír: 100—125 forintos földet bír: 125—150 forintos földet bír: 150—175 forintos földet bír: 175—200 forintos földet bír: 200—225 forintos földet bír: 225—250 forintos földet bír: 250—275 forintos földet bír: 275—300 forintos földet bír: 300— forintos földet bír: Összesen: 7 (4,6%) 3 (2,4%) 461 (67,0%) 51 (33,7%) 13 (10,4%) 121 (17,6%) 24 (15,8%) 26 (20,8%) 56 (8,1%) 14 (9,7%) 20 (16,0%) 19 (2,7%) 10 (6,6%) 8 (6,4%) 6 (0,8%) 10 (6,6%) 10 (8,0%) 6 (0,8%) 11 (7,2%) 8 (6,4%) 6 (0,8%) 9 (5,9%) 12 (9,6%) 4 (0,5%) 4 (2,6%) 6 (4,8%) — 7 (4,6%) 9 (7,2%) 2 (0,2%) 3 (1,9%) 3 (2,4%) 2 (0,2%) — 5 (4,0%) 2 (0,2%) 1 (0,6%) 2 (2,4%) 2 151 125 687 Kunszentmártonban a vizsgált időszakban a birtokosok száma mintegy négy és félszeresére nőtt. A redempciókor a birtokosság zöme a 25—100 forint közötti kategóriába esett, míg egy ennél kisebb része a 125—200 forint közöttibe. Úgy tűnik itt inkább 75 forintnál volt az a határ, amely felett a birtokosok száma és aránya fokozatosan csökkent, s amely alatt ez a tendencia megfordult. 1753-ban az 50 forint alatti birtokosok száma 16 volt, s a gazdatársadalom majd 13%-át tették ki. 1855-re már arányuk csaknem 85%-ra emelkedett, számuk pedig közel huszonötszörösére nőtt. Zömük már itt is a — redempciókor még elhanyagolható — 25 forint alatti kategóriába esett, kik már önmagukban is a gazdák kétharmadát alkották. Az alsó birtokkategóriákhoz tartozók számának felduzzadása mellett szembetűnő, hogy a legtehetősebbek száma arányosan csökkent, s minden kategóriában továbbra is folyamatosan képviseltették magukat. Amíg a redempciókor a legnagyobb birtok 664 forintos, addig 1853-ban a legvagyonosabb személy Bozóky István volt 344 forintos földdel. Mellette Nagy Antalné Szaszkó Anna 326 forintos birtokkal rendelkezett. A földváltás kori maximumtól egyénileg tehát mindenki elmaradt, ám családi szinten már némileg más volt a helyzet, főként a Bozókyak jóvoltából. E család 1753-ban 280 forinttal szerepelt Szentbenedeky Bozóky néven. Gyarapodásuk méreteire jellemző, hogy Bozóky Istvánon kívül Mátyás 278, András 112, László 144, Györgyné 266, míg Sándor 155 forintos 432 Dósa J— Szabó E., 1935. 58—61.; SZML Kunszentmárton, Tagosítási Iratok, 28. sz.