Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

VII. A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS STATISZTIKAI MUTATÓI A megadott időszak jászkun társadalmának statisztikai vizsgálata különböző jellegű adatsorok felvételét, elemzését igényli. Sajnos az adott lehetőségek mellett pillanatnyilag csak három szempont felvételére volt mód. Egyrészt vizsgálni kívántuk az egyes társadalmi rétegek arányát, s ezek változását, másodszor a földbirtok és az állatállomány társadalmi rétegek közötti megoszlását, míg végezetül a birtokpolarizáció száz éves változását. A forrásadottságok sajnos nem mindenütt tették lehetővé e szempontok érvényesítését, így a hiányok pótlása még további kutatások feladata. VII. 1. Az egyes rétegek megoszlása Pillanatnyilag csak egyes településeken tisztázott a redempciós megváltakozás kezdetének társadalmi megoszlása. Általánosságban már többen is megállapították, hogy a népességnek a megváltakozásba mintegy háromnegyede, négyötöde kapcsolódott be. Kiséren például 1745-ben a 192 családból 154 jegyzett redempciót,

391 Kisújszálláson az 1750-ben összeírt 417 családból 366-an váltottak telket, s 293-an földet.

392 Félegyházán az 1745-ben a 218 családból 181 jegyzett redempciót,

393 míg 1751-ben Jákóhalmán 147 adózó családfőből 116 volt redemptus.

394 Ugyanakkor számos adóösszeírás mutatja, hogy már a redempciós kifizetések időszakában növekedni kezdett a társadalom nem redemptus elemeinek 395 aranya. Az 1760-as kerületi összeírás mindazonáltal még igen egységes képet mutat. A Kerületekben ekkor 5600 redemptust és 1867 irredemptust írtak össze. A 391 Szabó I., 1971. 36—37. 392 Szabó L., 1987. 64—67. 393 Bánkiné Molnár E., 1992. 37. 394 Kocsis Gy., 1973. 52. 81