Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
BEVEZETÉS Az egykori Jászkun Kerület a történeti kutatások szempontjából hazánknak a csak részlegesen vizsgált területei, tájegységei közé tartozik. Noha nagy néprajzi gyűjtések a Jászság és a két Kunság vidékét már régtől érintették, a történeti szempontú vizsgálódások ettől mennyiségét, de hosszú ideig minőségét tekintve is jelentősen elmaradtak. Mindez még akkor is elgondolkodtató, ha figyelembe vesszük, hogy a néprajzi vizsgálatok jelentős része viszont kimondottan hangsúlyozta a történeti jelleget is. Jászsági születésű, s Jász-Nagykun-Szolnok megye múltját kutató muzeológusként keltette fel érdeklődésemet a Jászkunság története, s az egykori Kerületek Szolnokon található — csak kevéssé kutatott és ismert — központi iratanyaga, amely zömmel az 1745-ös redempciótól a polgári forradalomig terjedő időszakban keletkezett. Ennek feltárása során kitűnt, hogy a régebbi történeti irodalom számos általánosan használt adata, következtetése téves, pontatlan, vagy épp időleges jelenségeket, részigazságokat emelnek az abszolút igazság szintjére. Ugyanakkor arra is fel kellett figyelnem, hogy a társadalmi fejlődéssel kapcsolatos részeik rendszerint igen egyszerű séma szerint készültek (a redempció leírása, a redemptus, irredemptus és zsellér kategóriáknak a "Nádori Statútumok alapján történő körülírása, egyes vagyoni végletek ismertetése stb.), melyek a "jéghegy csúcsát" is csak részben tükrözik. Első nagyobb publikációmban 1 magam is törekedtem a gyakran közhelyszerű tévedések pontosítására, bár korántsem teljes sikerrel. E könyvben korábbi munkám nyomán tűztem ki célul a jászkun társadalom megváltakozást követő részletesebb vizsgálatát. A helytörténeti indíttatáson, s az emberi szubjektumon kívül ebbe az irányba mozdított még több általános történeti probléma is. Ezek döntően az ún. szabadparaszti fejlődés lényegi megfogalmazásához, kérdésköreihez kapcsolódnak, melyek elemzése, feltárása a magyar történettudományban még mindig nem tekinthető teljesen lezártnak, kielégítőnek. Jórészt hiányoznak, s hiányosak a probléma országos és táji feldolgozásai, megfogalmazásai, valamint a társadalmi fejlődés általános 1 Bagi G., 1991. 5
