Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
rét jutott. 153 A befizetett összegek szerint 0—25 forintig 194, 25—50-ig 170, 50—75-ig 79, 75—100-ig 112, 100— 125-ig 22, 125—150-ig 29, 150—175-ig 29, 175—200-ig 39, 200—225-ig 8, 225—250-ig 6, 250—275-ig 15, 275—300-ig 16, 300—325-ig 6, 325—350-ig 5, 350—375-ig 3, 375-400-ig 3, míg efölött 4 személy váltott földet. A legnagyobb földet váltó Sipos Pált Horváth András követte 426, majd Szappanos András 413, és Pesti János 408 forintos birtokkal. Mellettük a Koncsek, Sülyi, Tassi, Kovács, Molnár, Bagi, Pintér, Erőss, Iványi, Muhoray, Szabó, Bartal és Telek családok voltak még jelentősek. Mindez összesen 840 személyt jelentett az 1752/53-as földosztáskor, Fodor Ferenc 770 redemptusról szóló adata tehát alighanem 1745-re vonatkoztatható. 154 A katonaállítási költségekből 1 kötélre 3 forint esett. 155 Árokszállás levéltári anyagának pusztulása miatt a redempcióval kapcsolatban csak Kóczián Gyula és Herbert János munkája áll rendelkezésre. Itt a megváltás egységéül a 80 forint értékű kötél szolgált, melynek 60 kat. hold 276 négyszögöl felelt meg. A gyakran említett öl föld 5 kat. hold 23 négyszögöl nagyságú volt. 156 A válható föld nagyságát 4 kötélben maximálták, amit viszont Fodor Ferenc kb. 200 kat. holddal tartott egyezőnek. 157 A lakosság összesen 389 1/2 kötél földet váltott, s végül 1240 forintot a község fizetett le. A megváltakozás összesítése szerint 298 fő redimált. Herbert János szerint a legvagyónosabbak közül 14-en 4, 2-en 3 1/2, 21-en pedig 3 kötelet váltottak. Ez alighanem a kezdeti földváltó névsorból kiírt adat lehet, mivel ennek saját maga mond ellent a teljes redemptusi lajstrom összeállításakor. Ebben 15-en 4, 1 fő 3 1/2, 22-en 3, 7-en 2 1/2, 32-en 2, 28-an 1 1/2, 88-an 1, 98-an 1/2, 7-en pedig 1/4 kötéllel szerepelnek.' 58 A 4 köteles gazdák között a Dósa, Bordás (2), Farkas, Faragó, Kókai, Kaszap, Kóczián (2), Melegh, Nemoda, Pethes, Tóth és a Térjék családnevek fordultak elő. Apátin Gyárfás István szerint 400 forintos váltságú föld tett ki egy sessiót, viszont a Liber Fundi utóbb ezt 360 forintban adta meg. 159 A különbség onnan eredt, hogy a sessió árát 400-ról 360 forintra mérsékelték, ám közben néhányan még a régi árban redimáltak. A negyed sessiót gyalogföldnek is nevezték. A sessió 24 póznára oszlott, melyek négy becsholdat (minőségtől függően 1500—1600, sőt több négyszögöllel) tettek ki. 160 A forintos földet a belső és külső határban egyaránt 235/1000 holddal számolták. Egész telket 24, 3/4-et 8, 153 Az arányos 4 1/2 kötél földre 168 forint 75 dénár esett, a 4 1/2 kötél kerthelyre ugyanannyi. Ráadásként fizetett még 65 forint 50 dénárt, a két rétnyilasra elsőnek 16 forintot, másodszorra 10 forint 80 dénárt, az újabb fizetéskor pedig még 21 forint 50 dénárt. 154 Fodor F., 1942. 443. 155 SZML Jászberény, "A Föld Kiváltásának Könyve 1745—1785" 156 Gyárfás I., 1880. 682. 157 Fodor F., 1935. 445. 158 Kóczián Gy., 1896. 12—13.; Herbert J., 1927. 41. és 202—204. 159 Gyárfás I., 1880. 682. Ugyanakkor Vándorffy János 350—400, míg Antal Domokosné 360 forintos váltsággal számol. Vándorffy J., 1895. 170—175.; Antal D., 1977. 39. Lengyel Miklós szerint viszont a 400 forintos váltság valójában 2 sessió volt. Lengyel M., é.n. 16—17. 160 Lengyel M, é.n. 16—17. 38
